Élőforrás   IGAZ EMBEREK

Chiara Lubich

 A Végtelen felé

A szentek azok az óriások,
akik az Úrban látták meg nagyságukat,
és ezért Istenért, akinek gyermekei,
mindenüket egy lapra teszik fel.
Adnak, anélkül hogy viszonzást várnának.
Odaadják az életüket, a lelküket, az örömüket,
minden földi köteléket, minden gazdagságot.
Szabadok és egyedül vannak,
a végtelen felé lendülnek,
várják, hogy a Szeretet bevezesse őket
az örökkévalóságba;
de már itt a földön azt érzik,
hogy a szívük megtelik szeretettel,
az igazi szeretettel, az egyedüli szeretettel,
mely boldoggá tesz, megvigasztal,
azzal a szeretettel, mely megsemmisíti
a lélek homályát
és ajándékba új könnycseppeket ad.
Nincs ember, aki tudná, hogy ki a szent.
Adott és most kap;
az ég és a föld között egy végtelen áramlás van,
mely összeköti az eget és a földet
és a mélységekből ritka mámor csordogál,
mennyei nedű, mely nem áll meg a szentnél,
hanem eljut a megfáradtakhoz, a halandókhoz,
a lelkükben vakokhoz és bénultakhoz,
áttör és átitat,
felemel, vonz és megment.
Ha meg akarod tudni, hogy mi a szeretet,
kérdezd meg a szentet!

Napló részlet, 1958. június 24.

Forrás: centrochiaralubich.org

Fordította: Tóth Judit

Új Város – 2015. március