Elnökváltás

Makkay József

Az 1989-es romániai rendszerváltás óta kevés olyan közéleti eseménynek volt részese az ország, amely az  újrakezdés erejével kecsegtetve, példás összefogásra  serkentette az embereket. Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak Románia államelnökévé történő meg-választása egy ilyen, ritkán adódó eseményként rögzül  a közösségi emlékezetben. Meglepetésszerű megválasztásának körülményeit sokan és sokféleképpen magyarázzák. Az államelnök-választás első fordulójából győztesként kikerülő szociáldemokrata  jelölt, Victor Ponta esélyét kevesen kérdőjelezték meg,  a szász nemzetiségű, erdélyi jelölt, Klaus Johannis azon-ban nem csak fordított a sorrenden, hanem 54 százalékos győzelmével hatalmas hátrányát is ledolgozta. A változások iránti igény romániai motorja, Erdély már az első fordulóban jelzésértékű erővel tette le voksát Johannis mellett.  A november 16-i, második fordulóban pedig több Kárpátokon túli megye is felzárkózott a trendhez. A külföldön élő román állampolgárok hosszú sorban állás után leadott szavazatai érdemben ugyan nem befolyásolták a végered-ményt, a külföldi szavazás körüli botrány azonban az itthon szavazók számára jelentett igazi felhajtóerőt.Johannis tehát a rendszerváltás után huszonöt évvel újjászülető remény új államfője. Evangélikus szász emberként sikerült legyőznie azokat az előítéleteket is, amelyek egy  immár száz éve többnemzetiségű államban eddig nem tették  lehetővé egy nem ortodox államfő megválasztását. A második forduló külön érdekessége, hogy szokásos vasárnapi szentmiséjén Bukarestben, Daniel pátriárka, a román ortodox egyház vezetője úgy fogalmazott, Isten időnként olyan embert küld népéhez, aki megmutathatja számára a követendő utat.Ma sokan hisznek abban, hogy Klaus Johannis keresz-tény emberként, politikusként, Németországgal jó kapcsolatokat ápoló erdélyi szászként olyan államelnöke lesz az országnak, aki jó irányt tud szabni az Európai Unió egyik legszegényebb államaként számon tartott Románia számára. Így legyen! 

Új Város – 2015. január