A Fiatalok az Egyesült Világért Mozgalom nyári táborának ebben az évben Eger városa adott otthont. Augusztus 2-a és 7-e között 220 résztvevő érkezett ide, hogy együtt táborozzon és egy újfajta életstílusról, a testvériségről tegyen tanúságot.

 

A tábor egyik délelőttjén a városért végzendő munkákhoz készülődtünk, amikor az egyik helyi segítő egy mobiltelefont nyomott a kezembe. A készülék kisvártatva megszólalt és az egyik legnagyobb kereskedelmi televízió programszerkesztője érdeklődött a vonal túlsó végén. Táborunk addig is nagy sajtónyilvánosságot kapott, ebben a hívásban pedig egy újabb lehetőséget láttunk megcsillanni. De mit is lehetne mondani erről a táborról? Miért érdemel figyelmet? Miért érdemes bárkinek idejönni? Beszélgetés kezdődött… Először a mottóról. Mit jelent jelen lenni?

Azt, hogy megpróbálunk valóban jelen lenni Isten, önmagunk, egymás és a társadalom számára, hogy olyan életet élhessünk, mely méltó egy fiatalhoz; kreatív és hiteles. A testvériség a hogyanra ad választ: testvérként vagyunk jelen, mert ez az, ami képessé tesz felülmúlni önmagunkat, így találunk rá az igazi közösségi megoldásokra, és az igazi önmegvalósításra is. Ez a kulcsa az egység sokféle megnyilvánulásának, ami felé törekszünk.

A tavalyi pécsi tábor kapcsolat-közösség-kultúra mottója után megtartjuk a folytonosságot: most még mélyebbre megyünk. A témánk a testvériség mint aktív életstílus és közösségi kultúra. A testvériség alatt egy életformát értünk, amiből egy egész kultúra tud kibontakozni – az élet minden területén (magánélet, közélet, sport, művészetek, tudományok stb.). Ez a kultúra szembemegy az individualizmussal, a konzumizmussal, és a virtuális kapcsolatokkal, amelyekből a fiatalok kezdenek kiábrándulni. A testvériség nem egy gyorsan lelohadó lelkesedés, hanem állandó motivációt és hajtóerőt ad, hogy kapcsolataink hitelesek legyenek. A testvériség életre váltásával találjuk meg igazi identitásunkat, mely a másokkal való kapcsolatban bontakozik ki. Így ismerjük meg a többieket is igazán, és így lesznek értékes, mély barátságaink. Akkor érezzük magunkat értékesnek, ha adhatunk, ha valóban jelen vagyunk.

Ezt követően röviden, címszavakban a tábor életéről beszélgettünk. Mi történik itt? Hogy érzik itt magukat a fiatalok?

Erről a legjobb, ha maguk az érintettek mesélnek:

„Első nap után villámgyorsan megfogalmaztam magamnak, hogy jövőre a testvéreimet is magammal hozom; második nap után pedig azt is, hogy minden barátomnak itt a helye…”

„A legszebb talán az, hogy a beszélgetések, mély pillanatok nem szakadnak meg a csoportbeszélgetések végével, hanem utána ketten összenéztünk, és elindultunk. A szavak egymás után ömlöttek… Gyönyörű volt.”

„A mottóhoz annyit fűznék hozzá, hogy a táborozók közül mindenki egy zöld pontot viselt, ami a közösségi hálók chat-es programjában az “elérhetőség”-re utal; itt vagyunk, jelen vagyunk, lehet hozzánk fordulni!”

„Különösen örülök, hogy szó van a cigány-magyar kapcsolatról! Nagyon aktuális kérdés. Jó tudni, hogy érdemes építeni a hidat erről az oldalról, hiszen már a másik oldalról is épül!”

„Remek ötlet volt az interaktív kápolna, finom volt az epres limonádé és köszönöm a befogadó légkört, ami segít megnyílni!”

„Életem legjobb tábora! Nagyon jó témák jöttek elő a fórumokon (gondolkodó közösségek, férfi-női szerepek, Facebook, stb…) az volt a nehéz, hogy nem volt egyszerű eldönteni, melyik programot válasszam.”

„A tábori téma (a teljes jelenlét) nekem nagyon komoly és régi feladat, ami a közelmúltban háttérbe szorult. Köszönöm, hogy ezt most megint előhoztátok bennem!”

„Négy tételt mutattak be nekünk a borkóstoló során. Az éppen általunk ízlelt bor jellemzése mellett a meghívott borász szót ejtett a magyar borászat helyzetéről és különösen is Egerről, nem rejtve véka alá személyes véleményét és keresztény értékrendjét.”

„Nagyon örülök, hogy ilyen sokat tudunk segíteni Egernek a munkákon keresztül! Évek óta kedvenc a Teddy Maci program, most sem volt ez másként!”

„Úgy érzem, ez a tábor sok kegyelmet hoz Isten jóvoltából. Hozzájárul ehhez az is, hogy otthon érezem magam ebben a közösségben, és nyílt szívvel tudom befogadni az embereket, érzéseket, gondolatokat, véleményeket.”

„Erre a megújulásra van szükségem! Hajrá GENFEST 2012!”

Gőbel Ágoston

www.ujifju.hu

Fotók: Papp Gábor

 

GENFEST 2012

Már folynak a fiatalok találkozójának, a Genfestnek az előkészületei, mely 2012. augusztus 31. és szeptember 2. között kerül megrendezésre Budapesten. Ez a világméretű rendezvény Istenről tesz tanúságot a fiatalok életén keresztül, nyitott bárkinek, aki magáénak érzi az egyetemes testvériség gondolatát és tenni is szeretne érte. Terveink szerint nem csupán három napig tart majd, hanem a világméretű testvériség felé haladás csúcspontja lesz. Az előkészületekben nemcsak a táborlakók kapnak szerepet, esetleg Budapest és Eger városa, hanem mindenki, aki építeni akarja ezt a közös ügyet. Már nincs egy év addig! Legyünk jelen minden pillanatban a Genfestért!

Gőbel Ágoston

Fotó: Sás Benedek