A fák szerepe a kultúrában

Körmendy Imre

„Boldogok, akik meglátják a diófában a bölcsőt,
az asztalt és a koporsót is, és mindháromban
a diófát, mert ők látnak is, nemcsak néznek.”
(Gyökössy Endre)

Mindig vonzottak a fák, különösen a tekintélyes, hatalmas óriások. Gyermekkorom mamutfenyője egri nagyszüleink kertjében, az udvaron a vastagtörzsű diók, az utcán a csodálatos hársfasor, a Margitsziget meg az egri strand platánjai. Értettem is meg nem is ezt a vonzódást. Aztán ifjúként rácsodálkoztam Csontváry festményeire: a Ma­gányos cédrusra és még inkább a Zarándoklat a cédrushoz című képére; majd a magyar népmesék világfájára, égig érő fájára, életfájára. Munkához kötődő utak és nyaralá­sok hozták az újabb meglepetéseket: az Alcsútdobozon és Velem környékén az erdőben álló cédrusok, a majd’ hétszáz éves szelídgesztenyék Cák mellett, a gyökerükről újra kihajtó olajfák Firenze közelében, a páfrányfenyő megismerése a Füvészkertben (s a rácsodálkozás, hogy Hirosimában ez a fa hajtott ki először az atombomba pusztította környéken). Az öreg fák még holtukban is az életről tanúskodnak – évgyűrűik gyakran évszázadok lenyomatát, emlékét hordozzák. Immár túl az emberi élet felén, újra meg újra felfedezek írásokat, amelyek arról biztosítanak, hogy ez a vonzódás nem alaptalan, kósza, véletlenszerű. Hamvas Béla egy veretes esszét szentel a fáknak, kiemelve, hogy mélybe nyúló gyökereikkel és az égbe nyúló ágaikkal összekö­tik az eget és a földet, sőt összekapcsolják a „fenti” és a „lenti” világot,¹ s az ószövetségi biblia is gazdag a fák dicséretétől. De nem csak a mi kultúránkban van a fáknak jelentős szerepe, hiszen Gautama Sziddhártha is a Bódhifa (szent fügefa) alatt elmélkedve lett megvilágosult Buddha.
Schäffer Erzsébet bár kétkedve teszi fel a kérdést: „Vajon lehet-e emlékem arról, hogy egy fehér babakocsiban fekszem, hanyatt, és odatolnak a diófa alá?” – de az emlék élő: – „Máig az orromban van a nyári, zöld diólevél illata. Nem is az orromban, valahol az eszmélés előtti boldog emlékek legmélyén.”²

1 Hamvas Béla: Fák (részlet A babérligetkönyv című esszékötetből), MEDIO Kiadó Kft. Budapest, 2015.
2 Schäffer Erzsébet: Hol vagy? Nők Lapja műhely, Centrál könyvek Budapest, 2017.

A cikk teljes terjedelmében az Új Város 2019/2 március–április-i számában olvasható. A magazin megvásárolható vagy előfizethető: https://digitalstand.hu/ujvaros

Fotók: c.pxhere.com (2)