KULTÚRA

Nem unió, hanem egység

Részt vettem Rómában az ökumeni­kus virrasztáson, amelyet az Együtt Európáért kezdeményezés szervezett a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából. Mindjárt az elején megfogott a liturgia újsze­rűsége. A szentírási részek előtt elhangzott egy „civil” olvasmány is az európai államfők 2004-ben kelt kö­zös nyilatkozatából, amely felsorolja a közösen vállalt alapvető európai értékeket. Ekkor lett Magyarország kilenc más országgal együtt az Európai Unió tagja. Gyakran hallunk Európa keresztény gyökereiről, de ott helyben lenyűgöző volt hallani, hogy az a politikai szöveg mennyire illeszkedik Izajás próféta, az Apos­tolok cselekedetei és Máté evangé­liumának soraihoz! A rövid, de velős megszólalásokból is érezni lehetett, hogy valami új van a levegőben az egyházak szerepét illetően korunk válságoktól sújtott Európájában, nem csak a lelki megújulás szándékát illetően, hanem a tettek mezején is. A minap olvastam, hogy a virrasztás egyik szervezője, a Szent Egyed Kö­zösség és a Francia Külügyminisztéri­um együttműködési szerződést írtak alá a béke, a vallásközi párbeszéd, a menekültek és migránsok befoga­dása, valamint a keresztény kisebb­ségek védelme ügyében. A francia kormány korábban is kinyilvánította elismerését a Szent Egyed közvetítő és kiengesztelődést szorgalmazó tevékenységégével Közép-Afrikában, valamint a közel-keleti menekültek számára megnyitott humanitárius folyosók szervezésével kapcso­latban. Mi pedig tanúi lehetünk annak, ahogy egy egyházi megújulási mozgalom – sajátos küldetésének megfelelően – a nemzetközi politikai élet szereplőjévé válik, és nem a pártpolitikai csatározások mentén. Egyházi és politikai vezetőkkel készített és a Twitteren azonnal szétküldött mini interjúk részeként Jesús Morán, a Fokoláre Mozgalom társelnöke is beszélt erről a keresz­tény „visszatérésről”, és arról, hogy mi a Fokoláre Mozgalom sajátos szerepe ebben a folyamatban: „Megmutatni, hogy mi a különbség az unió és az egység között. Az unió eddigi gyakorlata az egyezkedésre épül. Ehelyett arra az egységre van szükség, amely a különbözőségek gazdagsága. Ennek kibontakoztatásában segít Chiara Lubich karizmája.” Ez a prog­ram sokat mondhat nekünk, magya­roknak is, akik nemzeti sajátossága­ink megerősödésével szeretnénk az európai népek közösségének tagjai lenni.

Fotó: CS C Audiovisivi/Thomas Klann (1)

Szerző: Tóth Pál

Rovat: Nézőpont

Új Város 2017 május-június