Mozaik  SZOLIDARITÁS

 Öt évvel ezelőtt egy dél-olaszországi városban, Pozzuolóban a helyi Fokoláre közösség mintegy 25 tagja – az egyik nyugdíjas hölgy kezdeményezésé­re – elkezdte látogatni a helyi, túlzsúfolt női börtön lakóit. Nem volt könnyű feladat, de az irgalmasság jegyében igyekeztek odafigyelni a benn élők igényeire, és támogatni őket méltóságuk megtalálásában. Képzéseket is tartottak: egészségügyi, varró-, jóga-, és főzőtanfolya­mokat. Közben diszkréten és kitartóan segítették őket az evangélium megélésében, majd látták kibontakozni kinek-kinek a pozitív oldalát. Az egyik hölgy egyszer ezt mondta: „Az evangélium szerint szeretnék most már élni, azaz szeretni a cellatársaimat, akkor is, ha ellehetetlenítik az életemet.”

A fogvatartottak közül sokan más kultúrájúak, más vallásúak, illetve más keresztény felekezetűek, sőt, ma már négy evangélikus segítő is van. Egy ortodox hölgy a januári imádságon a keresztények egységéért elénekelt egy egyházi éneket, majd sírva mondta, hogy a bebörtönzött­ségéből fakadó mérhetetlen bánatát a keresztények egysé­géért ajánlja fel. Azóta a családját is elkezdték segíteni.

Hamar kiderült, hogy a börtönlakók egyik – ki nem mondott – igénye az, hogy jobban nézzenek ki. Így jött létre a „Rózsaszín butik”, egy rózsaszínre festett helyiség a börtönben, ahol hetente egyszer mindenki ingyen kaphat szappant, dezodort, ruhát. Egyszóval olyan dolgokat, ami­vel minden fogvatartott javíthat a megjelenésén, és ezáltal az önbecsülésén. Amíg válogat, addig kötetlenül beszélget­het a többiekkel és a dolgozókkal, akik meghallgatják őt.

Forrás: focolare.org

Fotó: © Depositphotos.com/ Paul
Hill

 Új Város – 2016. december