Nem állhatok meg
Az ige élete
Mostanában nehéz napokat élek. Az elhagyott Jézus számomra sokszor eddig ismeretlen alakban jelentkezik. Újból és újból felfedezem, hogy mennyire nem ismerem Őt.
Annak idején, amikor megjelent Chiara Lubichnak a keresztre feszített és elhagyott Jézusról szóló Kiáltás c. könyve, nem bírtam elolvasni. Valahogy olyan életszakaszban voltam, hogy nem bírtam felfogni. Félre is tettem. Most elővettem megint. Egy kicsi cseppet felfedeztem Jézus emberi szenvedéséből.
Nem tudom, miért, de eszembe jutott a napokban, hogy régebben a baráti társaságban mindig megünnepeltük a születésnapjainkat. Egyszer, amikor én voltam soron, mindenki mondott nekem valami szépet ajándékként, egyikük mondatára ma is emlékszem: „Én csak azt akarom mondani neked, hogy ne állj meg soha.” Akkor épp megállós korszakban voltam, de a mostani időkben sokszor eszembe jut, hogy bármi is van, nem állhatok meg.
Erhardt Krisztina
Fotó: Pixabay
Új Város – 2016. október