M o z a i k    TÖRTÉNELMI KIEGYEZÉS 
Makkay József

Háromnyelvű erdélyi összefogás

A huszonöt évvel ezelőtti romániai rendszerváltás nagy reménysé­gei közé tartozott a soknemze­tiségű Erdélyen belüli meg­békélés. 1989 decemberében sokan hitték azt, hogy szakítani lehet a kommunista rendszer örökségével. A románság mellett számottevő közös­ségben élő magyarok számára a teljes egyenjogúság biztosítása volt a cél. A kezdeti reményeket azonban hamar derékba törte 1990 véres marosvá­sárhelyi márciusa: a mesterségesen gerjesztett esztelen gyűlölet etnikai konfliktusba torkolt, ennek öröksége pedig az utóbbi negyedszázadban a felemásra sikeredett erdélyi ro­mán-magyar viszonyt is befolyásolta.

Sokan keresték az elmúlt időszakban a két nép között a párbeszéd erdélyi lehetőségeit politikai, gazdasági, civiltársadalmi keretben. E kezde­ményezések szerves része az immár 15 éves múltra visszatekintő transz­szilvanista mozgalom, amelynek első szervezetét, az Erdély-Bánság Ligát Sabin Gherman kolozsvári újságíró, televíziós szerkesztő hozta létre. Az erdélyi román-magyar-szász tör­ténelmi kiegyezést, Erdély értékeinek közös felvállalását, és a régió Buka­resttől történő gazdasági függetlene­dését hirdető Sabin Ghermant még a kilencvenes években alkotmányellenes üzenetek terjesztésével vádolta az ügyészség. Az európai szubszidiaritás elvei szerint elképzelt regionalizációs tervek mégsem bizonyultak törvény­ellenes cselekedetnek, így a vádakat ejtették.

 A 2013 és 2014 folyamán újjászerve­ződött mozgalom Kolozsváron sorra került legutóbbi találkozóján kötelező minimál programban egyeztek meg a résztvevők: Erdélyt különálló, saját entitásnak tekintik Románián belül. Erdélyt három történelmi kultúra és három nyelv egyenlősége, történelmi­leg kialakult együttműködése hatá-rozza meg. A három nyelv, a román, a magyar és a német egyforma hivata­los státust kell hogy élvezzen.

A jelenleg mintegy száztagú, zömé­ben fiatal román, magyar és szász értelmiségiekből álló mozgalom tagjai arról is döntöttek, hogy a Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár tervei sze­rint kiépülő, civil-társadalmi alapokra helyezett mozgalmi hálózat minden olyan szervezetet összekapcsolna, amely felvállalja az erdélyiség eszméit.

A Transilvania Live és a Look Tv mű­sorvezetője, Sabin Gherman – akinek a gazdasági önállósodásról, az erdélyi népek és kultúrák közötti párbeszédről szóló műsorai Erdély-szerte közked­veltek – a transzszilvanista mozgalom jövőjével kapcsolatos kérdésemre ezt válaszolta: „Erdélyben nem gondol­kodhatunk külön román, magyar vagy szász autonómia egymástól független elérésében. Az erőket össze kell fogni a pénzügyileg és gazdaságilag önrendel­kezéssel bíró Erdély megteremtéséért egy olyan Romániában, ahol az or­szágot alkotó három nagy régió belső autonómiát élvezne. Ha komolyan gondoljuk Erdély többnyelvűségét, a mozgalmat úgy kell felépítenünk, hogy vezetői eleve a három etnikum soraiból kerüljenek ki.”

Az erdélyi egyetemisták körében népszerűségnek örvendő mozgalom esélye a következő évekre egy új arculatú Románia kialakulását vetít­heti előre.

Fotók: A konferencia hivatalos képalbumából (2)

Új Város – 2015. február