Újraválasztotta Maria Vocét a Fokoláre Mozgalom elnökének a hatévenként ülésező nagygyűlés. A társelnök személye változott, most a spanyol származású fokolarino és pap Jesús Morán áll az elnök mellett a mozgalom élén. Megválasztásuk után újságírók kérdéseire válaszoltak a mozgalom jövőjéről. 

A Fokoláre Mozgalom irányításával kapcsolatban mit emelnétek ki a nagygyűlés munkájából, amely meghatározza a prioritásokat és az elkövetkező évek munkastílusát?

 Clemens Behr, Neue Stadt, Németország

Jesús Morán: „Az első tanulság az, hogy teret kell engedni a széleskörű részvételnek és a gondolatok megosztásának. A korábbiakkal szemben ezt a nagygyűlést az egész világra kiterjedő konzultáció előzte meg. Ezt a közös gondolkodást gyakorolnunk kell a jövőben is. Fontos volt, hogy a legégetőbb kérdések napirendre kerüljenek, ezeket megbeszéljük, és a különböző kultúrákból érkezett szempontokat mind figyelembe vegyük.” (…)

Maria Voce: „Teljesen egyetértek ezzel. Meg kell hallgatnunk mindenkit, és nem lehet semmiféle álláspontot eleve biztosnak venni. Több gondolat lassan fogalmazódott meg, és azt egybevetettük a különböző nézetekkel. Ha hamarabb döntöttünk volna vagy hamarabb fogadtunk volna el egy álláspontot, és nem hallgatunk meg mindenkit alaposan, akkor biztosan lettek volna közöttünk elégedetlenek. Nem mondom, hogy a döntéseinkkel mindenki száz százalékig egyetért, de minden résztvevő részletesen elmondhatta, amit gondol. Mindenkinek joga volt ahhoz, hogy meghallgassák, akkor is, ha a többségi gondolattól eltérő véleményt, más álláspontot juttatott kifejezésre.”

Jesús Morán: „Tanulmányoznunk kell a mozgalom nagygyűlésének az összetételét is, mert láttuk azt, hogy ennek van egy bizonyos kegyelme, hiszen egy ilyen intenzív kommunió során bizonyos fontos gondolatok jobban körvonalazódnak és ezeket jobban lehet megélni. Ezért a nagygyűlés összetétele rendkívül fontos, ezért lehet, hogy ezt felül kell vizsgálnunk, mert a mozgalomnak bizonyos ágai nem voltak megfelelően képviselve.

Maria Voce: „Ahhoz, hogy megváltoztassuk a nagygyűlés összetételét, felül kell vizsgálnunk a Statútumokat, mert ez határozza meg a nagygyűlés összetételét. Mi a lehető legnagyvonalúbban próbáltuk értelmezni a Statútumokat és kihasználtunk minden lehetőséget, amit nyújtott számunkra. A jövőben valóban tanulmányozni kell a Statútumokat, lehet-e módosításokat eszközölni, hogy Mária Műve minden valósága képviselve legyen.

Melyek voltak az idei nagygyűlés legfontosabb pillanatai?

Clare Zanzucchi, Living City, Usa

Maria Voce: „A kommunió pillanatai különösen is gazdagították a nagygyűlést. Más fontos pillanat is volt, amikor például a plenáris ülésen bemutattuk a jelölteket. Ez egészen eredeti stílusban zajlott, amely összhangban van lelkiségünkkel. A jelölések alkalmával általában feldicsérik a listán szereplőket, és nem figyelnek oda arra, hogy valójában mit is él át az illető abban a pillanatban. Itt minden jelölt beszámolhatott arról is, hogy lelkileg hogyan éli meg ezt az eseményt. Így különleges kapcsolat alakult ki a jelöltek között, és azokkal is, akiknek az volt a feladata, hogy megszavazzák őket.”

Jesús Morán: „Szeretném aláhúzni a 32 munkacsoport eredményes tevékenységét, mert jól felkészültek és a módszereket is jól választották meg. Így mindenki maradéktalanul elmondhatta, amit gondol. Ezekben a csoportokban nagy összhang, konvergencia alakult ki. Egy ilyen környezetben, mint a nagygyűlés, melynek az a feladata, hogy aktualizálja az egység karizmáját, és megújult módon értelmezze korunk körülményeinek megfelelően, intelligenciára és tapasztalatra van szükség. Ezért számomra nagyon fontosnak tűnt Igino Giordani és Klaus Hemmerle lelki jelenléte és rájuk való emlékezés, hiszen Chiara Lubich Giordanit a mozgalom társalapítójának nevezte, amennyiben kinyitotta mozgalmat az egész emberiségre. Hasonló módon Klaus Hemmerlére való emlékezés is fontos volt, aki aacheni püspök volt és őt magát is társalapítónak nevezte Chiara Lubich mondván, hogy a Fokoláre Mozgalom egy bizonyos valósága nélküle nem született volna meg.” (…)

 A nagygyűlés néhány résztvevője utalt bizonyos problémákra a mozgalom életében, amelyeket a nagygyűlés még nem tudott megfelelően kezelni. Szerintetek melyek ezek?

Michele Zanzucchi, Città Nuova, Olaszország

Maria Voce: „Például az átfogó képzés igénye. Ezt különösen a fiatalok esetében érezzük. Az igény, hogy a képzésben jobban figyelembe vegyük az emberiség mai problémáit. Itt tekintetbe kell venni a helyi kihívásokat is, melyek nem mindenütt egyformák. Egy másik ilyen kérdés a mozgalomra jellemző eggyé válás, vagyis hogyan váljunk eggyé azzal a környezettel, ahol élünk – és itt nem csak az egyes emberekre gondolunk, hanem a szervezetekre is –, hogyan vegyük figyelembe a helyi érzékenységeket. Például, amikor azt mondjuk, hogy szerény életmódra törekszünk, nem jelenti azt, hogy hirtelen teljesen szegényeknek kell lennünk, hanem azt, hogy alkalmazkodnunk kell ahhoz a környezethez, ahol élünk. És nem csak azokra a barátainkra vagy szomszédainkra gondolok, akikkel közvetlen kapcsolatban vagyunk, hanem a szélesebb tömegre is, akik körülvesznek bennünket. Ez erőfeszítést kíván, de remélhetjük, hogy az egység karizmája hatással lesz arra a környezetre, ahol élünk.”

Jesús Morán: „Egy másik kérdés az ún. kulturális projekt, amiről sokat beszélgetünk. Fontos, hogy a mozgalomnak legyen egy világos és rendszerezett kulturális projektje, tudván azt, hogy jelentős kulturális háttérrel rendelkezik. Vannak már kezdeményezéseink, de még nincs elég összhang ezek között, és nem kapnak megfelelő nyilvánosságot. Egy másik probléma, hogy a mozgalomban a fiatalok száma csökken, erre nagyobb figyelmet kell fordítanunk, de ez nem csak a mi problémánk, hanem más intézményekben is elterjedt jelenség. Végül még egy fontos kérdés a mozgalom katolicitása és ökumenikus jellege, mely a leköszönő elnökség beszámolójában is hangsúlyt kapott. Mélyebben meg kell értenünk a mozgalom identitását ezen a téren, hogy mire született és miért vezet korábban ismeretlen nyitáshoz.”

Maria Voce: „Sokkal inkább számítanunk kell a mozgalom „tömegének” erejére, hálózatszerűen közösbe tenni, terjeszteni a tapasztalatait, hogy hatékonyabb lehessen. A mozgalom nem csak találkozókat szervez! Azt gondolom, fel kell lendítenünk a széleskörű mozgalmainkat a családok között, a társadalomban elkötelezettek között, a plébániák, az egyházmegyék és a fiatalok világában. És fel kell lendítenünk a párbeszédet is saját egyházunkon belül, az egyházak között, valamint a más vallású és a nem vallásos meggyőződésű emberekkel is.”

Forrás: cittanuova.it

Fordította: Tóth Judit

Fotók: CN – T. Klann

Interjú –  Nagygyűlés

A Fokoláre Mozgalom jövője (teljes szöveggel)