Napkeltétől napnyugtáig

Illusztráció: metropol.hu

Az idén június 28-án kezdődött a Ramadán (az iszlám böjt) hónapja, mely a hold járásához igazodik, ezért minden évben 11 nappal korábbra esik, mint az előző­ben. A Pew Research Center által 2012-ben közreadott felmérés szerint bolygónk majd minden negyedik lakója (1,6 milliárd ember) az iszlám vallás követője. A muszlimok nagy része úgy Ázsiában, Óceániában, mint Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában gyakorlóan vallásos. Az évszázados hagyományok a mai napig élnek, így ilyenkor egész országok, városok élete vesz fel a mi termelésorientált világunk számára egészen hihetetlenül „más” ritmust. A muszlimok ilyenkor szigorú böjtöt tartanak, azaz egy hónapon át napkel­tétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak semmit. Az utóbbi öt-hat évben ez különösen embert próbáló, hisz a Ramadán a nyári hónapokra esik. Napnyugta után a családok közös étkezést, iftart tartanak, ahova a barátokat is meghívják, az étel egy részét pedig odaadják az egyedülállóknak és rászorulóknak. De az ételtől és egyéb élvezetektől való megtartózta­tás nem az egyetlen eleme a szent hónapnak, melyben számos szokás, hagyomány segíti elő a hívő megtisz­tulását, a hit elmélyülését. Ezek egy része kultúrán­ként változik, de közös például, hogy a mecsetekben estéről estére Korán-felolvasás, taravih van. A betegek és özvegyek látogatása, a zakát (ado­mány), a rokonokkal való kiengesztelődés is szerves része a Ramadánnak, hisz Isten és az embertárs tisz­telete e vallásban szervesen összekapcsolódik.

Új Város – 2014. július-augusztus

Iszlám és böjt