Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke a Genfest alkalmából interjút adott a Citta Nuova folyóiratnak, olasz testvérlapunknak.

Erdő Péter bíboros kijelentette: a keresztények nemes feladata, hogy munkálkodjanak az emberiségért. A Genfest mottója – Építsünk hidakat! – mindenekelőtt azt jelenti, hogy meg kell ismernünk egymást, tudnunk kell, honnan indul a híd és hová vezet. Az emberiségért való hiteles munkálkodás nem az, ha az egyik kultúra elnyomja a másikat. Igazi egység akkor épül fel, ha erőfeszítéseket teszünk a szeretet valódi kultúrája érdekében. A globalizáció nélkülünk is halad előre – nekünk viszont emberségessé kell tennünk a globalizációt, fel kell fedeznünk Isten akaratát a történések közepette. A kérdés tehát az: hogyan építjük ezeket a hidakat, hogyan munkálkodunk az emberiség egységéért.
A szekularizációról szólva a bíboros megállapította, hogy összetett jelenség: a mindennapi életben eltűnőfélben van ugyan a természetfeletti dimenzió, az európai lakosság nagy részében mégis él az Isten iránti vágyakozás. A vallásos valósággal való kapcsolat ugyanakkor babonás elemekkel van átszőve, új hitek terjednek. Hangsúlyozta: Istennek köszönhetően mi megkaptuk Krisztus üzenetét, amely képes minden korban, minden embernek választ adni a kérdéseire, de minden egyes alkalommal rá kell találni az evangelizáció új formáira. Nyugati világunk audiovizuális, digitális kultúrája nem kedvez a hitnek, mert az emberek szétszórtak, nehézséget okoz számukra az olvasás, az elmélyülés. El kell terjesztenünk azokat a kulturális értékeket, amelyek lehetővé teszik hitünk befogadását. A szavakban kifejezett igazságokat ismerni kell, a Biblia egy írás, tehát olvasni kell, elmélkedni kell rajta – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy ugyanakkor élnünk kell a technológia nyújtotta lehetőségekkel, minden eszközzel, hogy a fiatalokat közel hozzuk az örömhírhez. Fontos, hogy soha ne feledkezzünk meg arról, hogy az evangelizáció lényege a konkrét, valóságos tanúságtétel, például a szegények szolgálata.
A bíboros hangsúlyozta, hogy az utóbbi évszázadban egyre szaporodó mozgalmak nagyon fontos jelek az Egyházban. Oly módon egészítik ki egymást, ahogyan az egész Egyháznak is feladata, hogy tagjai – papok, szerzetesek, laikusok, hitüket kereső emberek – kiegészítsék egymást. „Mindenkinek együtt kellene tevékenykednie a közjó és az  evangelizáció érdekében.” A riporter kérdésére arról, mit jelent Európa számára, hogy az egyre növekvő bevándorlással új vallások és hívő közösségek is érkeznek, Erdő Péter elmondta: „igaz, hogy van egyfajta vallási sokszínűség, ugyanakkor nagyon sok ember mentalitása szerint a vallás olyan, mint egy nagy piac: az ember elvesz néhány dolgot egy vallásból és beleteszi a kosarába.” Figyelmeztetett azonban arra, hogy ezek az emberek a társadalmi kapcsolatok terén statisztikailag kimutathatóan sokkal bizonytalanabbak, hiszen az egyházhoz tartozás a társadalmi beilleszkedés miatt is fontos. Az ember akkor toleráns más hitek, más felekezetek irányában, ha tisztában van saját identitásával.
Erdő Péter bíboros végül elmondta: a Genfest jelenléte Budapest nyilvános színterein felhívta az emberek figyelmét a világ felé nyitott vallásosságra. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „a vallás nem szabad, hogy a nemzeti önzés kifejeződése legyen, hanem utat kell nyitnia a népek közötti kiengesztelődésre. Ez a Genfest egyik tanítása Budapest városa számára.”

Forrás: Magyar Kurír