Háromnyelvű erdélyi összefogás
M o z a i k TÖRTÉNELMI KIEGYEZÉS
Makkay József
Háromnyelvű erdélyi összefogás
A transzszilvanisták legutóbbi kolozsvári találkozóján készült csoportkép. |
A huszonöt évvel ezelőtti romániai rendszerváltás nagy reménységei közé tartozott a soknemzetiségű Erdélyen belüli megbékélés. 1989 decemberében sokan hitték azt, hogy szakítani lehet a kommunista rendszer örökségével. A románság mellett számottevő közösségben élő magyarok számára a teljes egyenjogúság biztosítása volt a cél. A kezdeti reményeket azonban hamar derékba törte 1990 véres marosvásárhelyi márciusa: a mesterségesen gerjesztett esztelen gyűlölet etnikai konfliktusba torkolt, ennek öröksége pedig az utóbbi negyedszázadban a felemásra sikeredett erdélyi román-magyar viszonyt is befolyásolta.
Sokan keresték az elmúlt időszakban a két nép között a párbeszéd erdélyi lehetőségeit politikai, gazdasági, civiltársadalmi keretben. E kezdeményezések szerves része az immár 15 éves múltra visszatekintő transzszilvanista mozgalom, amelynek első szervezetét, az Erdély-Bánság Ligát Sabin Gherman kolozsvári újságíró, televíziós szerkesztő hozta létre. Az erdélyi román-magyar-szász történelmi kiegyezést, Erdély értékeinek közös felvállalását, és a régió Bukaresttől történő gazdasági függetlenedését hirdető Sabin Ghermant még a kilencvenes években alkotmányellenes üzenetek terjesztésével vádolta az ügyészség. Az európai szubszidiaritás elvei szerint elképzelt regionalizációs tervek mégsem bizonyultak törvényellenes cselekedetnek, így a vádakat ejtették.
Sabin Gherman és Bakk Miklós. |
A 2013 és 2014 folyamán újjászerveződött mozgalom Kolozsváron sorra került legutóbbi találkozóján kötelező minimál programban egyeztek meg a résztvevők: Erdélyt különálló, saját entitásnak tekintik Románián belül. Erdélyt három történelmi kultúra és három nyelv egyenlősége, történelmileg kialakult együttműködése hatá-rozza meg. A három nyelv, a román, a magyar és a német egyforma hivatalos státust kell hogy élvezzen.
A jelenleg mintegy száztagú, zömében fiatal román, magyar és szász értelmiségiekből álló mozgalom tagjai arról is döntöttek, hogy a Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár tervei szerint kiépülő, civil-társadalmi alapokra helyezett mozgalmi hálózat minden olyan szervezetet összekapcsolna, amely felvállalja az erdélyiség eszméit.
A Transilvania Live és a Look Tv műsorvezetője, Sabin Gherman – akinek a gazdasági önállósodásról, az erdélyi népek és kultúrák közötti párbeszédről szóló műsorai Erdély-szerte közkedveltek – a transzszilvanista mozgalom jövőjével kapcsolatos kérdésemre ezt válaszolta: „Erdélyben nem gondolkodhatunk külön román, magyar vagy szász autonómia egymástól független elérésében. Az erőket össze kell fogni a pénzügyileg és gazdaságilag önrendelkezéssel bíró Erdély megteremtéséért egy olyan Romániában, ahol az országot alkotó három nagy régió belső autonómiát élvezne. Ha komolyan gondoljuk Erdély többnyelvűségét, a mozgalmat úgy kell felépítenünk, hogy vezetői eleve a három etnikum soraiból kerüljenek ki.”
Az erdélyi egyetemisták körében népszerűségnek örvendő mozgalom esélye a következő évekre egy új arculatú Románia kialakulását vetítheti előre.
Fotók: A konferencia hivatalos képalbumából (2)
Új Város – 2015. február