Értjük egymást?
Egyszerű játék házaspároknak és házasságra készülőknek arról, hogyan lehet építeni a kapcsolatokat beszélgetés közben. |
A diskurzus egy közösen kiválasztott témáról folyik, például a tavalyi nyaralás, egy korábban megnézett film vagy éppen az aktuális lelkiállapot. A cél nem feltétlen az, hogy valamilyen következtetésre vagy döntésre jussanak, hanem hogy kicseréljék gondolataikat, érzelmeiket. Az sem lényeges a játék során, hogy valaki kifejtse véleményét, meggyőződését, arra majd egy másik alkalommal kerülhet sor.
Mint minden játéknak, ennek is megvannak a maga pontos szabályai. A játékosoknak, mondjuk a feleségnek és a férjnek, nem lehet egyszerre beszélni, egymás szavába vágni, hanem egyszer az egyik, majd a másik beszél.
A szerepek egymás után következnek, aki befejezte mondanivalóját, átadja a szót a másiknak.
Három szakaszra oszthatjuk a beszélgetés menetét: például a feleség elkezd beszélni, utána a férj összefoglalja a hallottakat és aztán a feleség megerősíti, hogy férje jól értette-e meg szavait. Majd a férj kezdi el mondanivalóját.
Ebben a játékban nincs győztes és vesztes, hanem mindketten győztesek, mert az egymás közötti megértés, a bensőségesség és a közösség növekszik.
Egyikük tarthat a kezében egy kis tárgyat, egy könyvet, bármit, amit átad a másiknak, mint egy jelet, hogy befejezte mondanivalóját. Ha kiderül, hogy valami félreértés történt, akkor azt jobb azonnal tisztázni, de nem úgy, hogy abból vita kerekedjen.
Aki beszél, annak fontos szem előtt tartania, hogy ajándék legyen a másik számára, amikor saját magáról, gondolatairól, érzelmeiről, terveiről, aggodalmairól szól. Ne öntse a másik nyakába, hanem adagolja mondandóját, s lehetőleg csak egy-két dologról ejtsen szót. Néha-néha tartson szünetet, hogy a másik mindent jól megértsen és kérjen visszajelzést ezzel kapcsolatban. Viszonylag rövid időn belül adjon lehetőséget, hogy a másik is megszólalhasson.
Aki hallgatja a másikat, szeretettel nézzen rá, figyelmesen, tisztelettel, és forduljon felé. Nem szabad mással foglalkoznia, szétszórtnak lennie, és ügyelnie kell viselkedésére, mozdulataira, arckifejezésére. Ne izgassa saját gondolata és főleg ne az azonnali válaszra, hanem arra törekedjen, hogy a maga mélységében megértse házastársának mondanivalóját. (Esetleg egy-két kulcsszót felírhat magának, ha van rá mód.)
A másik meghallgatása nem feltétlenül jelent egyetértést, és azt sem, hogy a hallottak szerint kell cselekednie, mindez a másik befogadásáról szól. Ezzel nyer beteljesülést minden ember vágya, hogy megértsék, meghallgassák, komolyan vegyék.
Lehet békében, szeretetben élni sokáig úgy, hogy valamiben, esetleg több dologban nem értünk egyet, mert a házasságban sem az uniformitásról van szó, hanem a különbözőségről, amit ha jól élünk, elvezethet az egyetértésre. Talán éppen e kitartásnak lehet gyümölcse, hogy egyszer csak eljutunk a gondolatok egységére.
A férj, miközben figyelmesen hallgatja feleségét, jobban megérti önmagát is. A feleség, amikor beszél, mivel ajándékozza önmagát, jobban megismeri férjét. Gazdagodnak egymás által, mert a meghallgatás a másikban is meghallgatást eredményez.
A hétköznapok forgatagában időt kell tudni szakítani a megállásra, hogy egymással foglalkozzunk, mert ez legalább annyira fontos, mint az, ha kifelé fordulunk, meglátogatunk valakit, vagy megszervezünk egy találkozást a többiekkel. Ha időnként nem „csukódunk be”, akkor nem tudunk „kinyílni” sem. Az egymás felé fordulás egyik célja, hogy azt, amit ekkor megélünk, átadjuk mindazoknak, akik ezt igénylik, akik erre rákérdeznek.
Ha két ember egymással építi a közösséget, akkor tud közösséget teremteni, közösségre lépni másokkal. Mert az ember élete közösség nélkül nem igazi élet. Az elmagányosodás a mostani válság igazi jele, amiről ma annyi szó esik.
Kérdés, hogy tudunk-e közösséget létrehozni, fenntartani és átadni. Ha igen, akkor kiutat mutatunk a mostani idők nehéz helyzetéből. Ha nem, akkor minden marad úgy, ahogy volt. És ez majdnem a halál, amit egészen biztos, hogy senki sem akar. Sokan várnak arra, hogy valakik elkezdjék, amit aztán folytatni lehet, bevonva másokat. Hiszen a lavina is egy hógolyóval indul el.
Szerkesztette: H. J.
Fotó: CN (2)
Új Város – 2012 március
életmód – kommunikáció
ÉRTJÜK EGYMÁST?