Utópisztikusnak tűnhet az eljárás, mely­nek segítségével az embereket születésük előtt megtervezik, de a 21. században ez már maga a valóság. Laboratóriumi körülmények között dőlhet el, hogy az adott egyén milyen fizikai tulajdonságok­kal, intelligenciával és egészséggel fog rendelkezni. Az emberben ott lakozik a tökéletesség utáni vágy, de felmerül a kér­dés, hogy a fejlődés és a cél elérése vajon nem követel-e túlságosan nagy áldozatot? A tökéletes embert megalkotva vajon emberek tudunk-e maradni?

Az orvostudomány a 21. században is hi­hetetlen sebességgel fejlődik. A mestersé­ges megtermékenyítés szinte mindennapi folyamattá vált. Az eljárás során egyre gyakrabban alkalmaznak az embriókon terápiás céllal úgynevezett PGD teszteket (Preimplantációs Genetikai Diagnoszti­ka), melynek lényege, hogy a különböző, általában nemhez kötődő betegségeket magukban hordozó egyedeket kiszűrik. 2015-ben egy kínai kutatócsoport beje­lentette, hogy laboratóriumi körülmények között ugyan, de sikerült módosítaniuk emberi embriók génállományát. Egy bizo­nyos technológiával a kutatók képesek tu­lajdonképpen kiteríteni az emberi DNS-t, majd egy ollóként funkcionáló molekula segítségével lehetőség van a DNS mó­dosítására is. Ez a hihetetlen biotechnikai eljárás valós alapot biztosíthat arra, hogy ténylegesen olyan gyermekek szülesse­nek, akiket szüleik kívánsága szerint vagy pedig egyéb cél megvalósítása érdekében a megfelelő tulajdonságokkal ruháznak fel. Ennek az eljárásnak az eredményekép­pen megvalósulhat a médiában gyakran emlegetett „dizájn” babák, gyermekek kora.

A keresztény etika, erkölcs és filozófia álláspontja szerint nem létezik kezdetle­ges ember (prehumán állapot). Az emberi fejlődés a fogamzástól kezdve folytató­lagos, nem tagolódik az ember értelmi szintje alatti (szubhumán) és tényleges emberi (humán) fázisokra. Az „ember” ismérv, mint az egységes, megbonthatat­lan biológiai folyamat, miként a születéstől a halálig ívelő létezés dimenziója. Az egyre újabb és újabb technikák és eljárások elterjedésével a fogamzás titokzatos és csodálatos világába férkőzik be a külvilág, számos etikai és erkölcsi kérdést felvetve. Közülük az egyik legfontosabb, hogy a vélt nagyobb jó érdekében határok nélkül hajszolt fejlődés milyen áldozatokat köve­tel a mai emberi társadalomtól.

Új város 2018. november-december 

Rovat: Nézőpont

Szerző: Nagy Júlia

Fotó: