Közös nevező
A Fokoláre Mozgalom spanyolországi tagjainak kezdeményezése a katalán függetlenség kapcsán. A párbeszéd bátor és megszenvedett tapasztalata.
A katalán függetlenségi mozgalom társadalmi, kulturális és politikai áramlat, amely Katalónia függetlenségét, Spanyolországtól való elszakadását tűzte ki célul. Ez a folyamat felgyorsult a 2017. októberi katalán függetlenségről tartott népszavazás során, amelyet a spanyol központi kormányzat törvénytelennek nyilvánított. A két fél szembenállása arra ösztönzött bennünket, hogy mi is foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Az események felgyorsulásával éreztük annak a szükségességét, hogy elkötelezzük magunkat a párbeszéd mellett. De vajon egyetértésre tudunk-e jutni ebben a kérdésben? A média abnormális mértékben hozzájárult az álláspontok polarizációjához, ahogy a népszavazás törvényes vagy törvénytelen volta mellett vagy ellen érvelt. Ez felerősítette az ellenséges érzelmeket, és megnehezítette egymás megértését a mi köreinkben is.
A kis-zóna tanáccsal (a Fokoláre Mozgalom helyi döntéshozó testülete, melyben Spanyolország összes régiója képviselve van) elhatároztuk, hogy az őszinteség és átláthatóság szellemében megfogalmazunk egy levelet, amelyben meghívjuk a mozgalom tagjait, hogy nézzünk szembe azzal a sebbel, amelyet magunk között tapasztalunk, és próbáljunk meg közös utat találni. Kifejezésre juttattuk, hogy szeretnénk a kölcsönös szeretet szövetségéhez hűnek maradva párbeszédet kezdeményezni, ahol mindenkit meghallgatunk és megpróbáljuk megérteni a többiek érveit. Utaltunk arra, hogy az egységre vagyunk hivatva a különbözőségben, és hogy ez magának Istennek a létét juttatja kifejezésre, és rá kell szegeznünk a tekintetünket, amikor
megpróbáljuk egymással megosztani a gondolatainkat, terveinket, érzelmeinket és javaslatainkat.
A levelet elküldtük a mozgalom minden tagjának, és ennek nyomán elindult egy fájdalmas, ugyanakkor mégis konstruktív párbeszéd. Ez a levél megnyitotta a lehetőséget arra, hogy kitegyük az asztalra az összes problémát, és megpróbáljuk azokat együtt megoldani. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy sokan közülünk, akik a hétköznapi életben egyébként gond nélkül gyakorolták a párbeszédet, most tanácstalanok voltak, hogy milyen magatartást tanúsítsanak ebben a helyzetben. Volt, aki állásfoglalásra akarta késztetni a többieket: „Te melyik oldalon állsz?” Volt, aki félelemből nem merte elmondani a véleményét, mert nem akarta, hogy a megosztottság még inkább növekedjen. Mások harcias és másokat kizáró véleményeket tette közzé a Facebookon. Azt lehetett látni, hogy valamilyen módon mindannyian akarták élni az Ideált, de az ilyen jellegű problémák kezelésében nem volt még tapasztalatunk, és az első körben csak a nehézségeket láttuk.
A médiakampány a népszavazás közeledtével egyre intenzívebb és durvább lett. A kis-zóna tanácsban az egyik önkéntes ezt írta a Whats-Appra: „Az a furcsa benyomásom támadt, hogy két párhuzamos világban élünk, az egyik Katalónia, a másik Spanyolország. Ez nagyon súlyos! Hol vagytok? Nagy szomorúság tölt el, mert távolinak érezlek benneteket!” Ez a kiáltás újraindította az eszmecserét közöttünk, és arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nyilvános fellépésre van szükség. Nem volt azonban egyetértés abban, hogy hogy mit is jelentsen ez. Ami az egyik számára elengedhetetlen volt, az megengedhetetlen volt a másik fél számára. Úgy tűnt, hogy az egész ügy már a kezdettől fogva bukásra van ítélve, ugyanakkor azt láttuk, hogy más egyesületek és mozgalmak közzéteszik saját állásfoglalásukat.
Nagy hatással voltak ránk Ferenc pápa gondolatai a párbeszédről, melyet az „Az evangélium örömé”-ben olvastunk. Összehívtuk a kis-zóna tanácsot, mert éreztük, hogy ez kivételes lehetőséget biztosít a kommunióra egymás között, hiszen itt fizikailag is együtt vagyunk, és nemcsak a közösségi médián keresztül érintkezünk egymással. Elővettük az alapítónk, Chiara Lubich néhány írását, az 1949-es misztikus tapasztalatából, az egyik ez volt: „Ahhoz, hogy befogadjuk a Mindent, Semminek kell lennünk.” Utána megosztottuk a benyomásainkat, felfedezéseinket kis csoportokban, Jézus jelenlétével közöttünk. Majd újra mérlegeltük annak a lehetőségét, hogy a mozgalom állást foglaljon ebben a konkrét kérdésben és ebben a történelmi pillanatban. Szerettünk volna egy olyan szöveget alkotni, amelyet mindenki jó szívvel aláírhat. Mintegy negyvenen voltunk, és a következő módszert alkalmaztuk. Megkértük a jelenlevőket, hogy az első fogalmazványhoz tegyenek módosító javaslatokat, és három ilyen érkezett. Utána megszavaztuk a címet, majd magát a szöveget, és végül mindannyian aláírtuk. Minden szavazás után megadtuk a lehetőséget
azoknak, akik kisebbségben maradtak, hogy mondják el, miért szavaztak ellene, hogy így jobban meg tudjuk érteni az összes álláspontot. Amikor a végén mindenki felemelte a kezét, tapsvihar tört ki.
Így egyfajta kiáltvány született, amelyet lefordítottunk Spanyolország négy hivatalos nyelvére. A lényegi javaslat az volt, hogy személy szerint mindenki kötelezze el magát a párbeszédre. Egy kampányt is indítottunk ezzel kapcsolatban a közösségi hálókon a #SoyDiálogo (Párbeszéd-Vagyok) megjelöléssel.
Közben a politikai események rendkívüli módon felgyorsultak. A Fokoláre Mozgalom igyekszik jelen lenni és intenzív módon építeni a békét és a párbeszédet a társadalomban. Olyan kincseket fedezünk fel saját magunkban, mint a mások meghallgatásának rendkívüli képessége, készség a megbocsátásra, a tiszta és világos beszéd. Természetesen nem mindig könnyű megőrizni ezt a befogadó magatartást. Az ember hajlamos arra, hogy ösztönösen védelmébe vegye saját álláspontját, és nem könnyű irgalommal tekinteni mások hibáira. Hosszú út áll még előttünk, érezzük azonban azt, hogy egy fájdalmas kegyelmi állapotban vagyunk. Ez sokkal jobban tudatosítja bennünk azt, hogy kik is vagyunk, és hogy mi is az egység karizmája. Ez a helyzet kiváló lehetőséget kínál arra, hogy növekedjünk és tanuljunk. Azt is jobban megértettük, hogy sok testvérünk milyen tapasztalaton megy át a világ különböző részein. Teljes bizalommal szeretnénk tovább haladni ezen az úton.
Fordította: Tóth Pál
Forrás: www.notiziariomariapoli.org
Fotó: http://www.focolare.org/notiziariomariapoli/it/spagna/
2018/2. március-április
Rovat: KörbeJáró