A lottóra szokás úgy hivatkozni, mint a szegények adójára – roppant nagy anyagi erőforrások mozgósítása történik meg, elképesztően kis valószínűségű siker mellett. Jackie kedvét persze ez sose venné el attól, hogy hétről-hétre végigizgulja a sorsolást, ráadásul egyik alkalommal régi barátjával, Michaellel rájönnek, valaki a falujukból megütötte a főnyereményt! Nincs más hátra, mint összebarátkozni a szerencsés nyertessel!

Ha az olyan könnyű lenne… Javarészt korosodó szereplőink igyekvő csetlés-botlással töltik meg a vásznat, Jackie és Michael karakterei hamar utat találnak a néző szívéhez és rekeszizmához. Ugyanez érvényes a falubéliekre is, hiszen Jiri Menzel óta nem nyúltak ilyen értően egy szűkebb mikroközösség egyszerűségében is mulattató hétköznapjaihoz. Viszont ami a cseh mesternél a bumfordiság és a közép-európai történelmi „nyomor”, az Kirk Jones Lottózsonglőrök című 1998-as filmjében a szerethetőség, lokálpatriotizmus, és a mindent elsöprő életigenlés. Frissessége képi világán túl zenei felhozatalában is átütő erővel bír, ír kocsmadalokkal könnyű népszerűsíteni az alkotást.

A Lottózsonglőrök az a nagypapa az ebédlőasztalnál, akiből dőlnek a fárasztó viccek, viszont ha ő már nem lesz, akkor jövünk rá a hiányára.

NÉZZÜK EGYÜTT ÉS BESZÉLJÜK MEG!

Közösségi Filmklub az Új Város Központban

(1088 Budapest, Rákóczi út 29) 

2017. november 3. péntek, 19.00: Lottózsonglőrök