Élő forrás   VÁLTOZÁS

I. Bartolomaiosz

Nehéz lenne azt mondani, hogy új keletű probléma, ami most a világban zajlik. A történelem bővelkedik olyan példákban, melyek erőszakról, kegyetlenségről és más atrocitásokról szólnak, melyeket egy embercsoport követett el egy másikkal szemben. A jelenlegi helyzet két szempontból biztosan eltér a korábbiaktól. Először is, régebben nem volt lehetséges, hogy egy csoport képes legyen egyidejűleg ilyen sok embert földönfutóvá tenni; másodszor, sohasem volt még az emberiség olyan helyzetben, hogy a természeti környezet ilyen hatalmas részét elpusztíthassa.

Ezek a tények radikálisan új körülményekkel szembesítenek, melyek megkövetelik a radikális elkötelezettséget a béke mellett. Erkölcsi köte­lességünk, hogy szembeszegüljünk a háborúval, mint politikai szükség­szerűséggel, és előmozdítsuk a békét, mint létszükségletet. Az emberi élet és a természeti környezet túlélési lehetőségének fenyegetettsége miatt, ennek minden mást megelőzően abszolút elsőbbséget kell élveznie.

Miközben fontos alternatívákat keresünk, hogy a béke legyen az átalaku­lás eszköze, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez alapvetően mindig a szí­vünkben kezdődik; ezenfelül időigényes és sok gyötrődéssel jár, de amit eredményez, abban áll az egyének, a nemzetek és fajok túlélésének egyetlen reménye.

A keleti ókeresztény lelkiségi irodalom egyönte­tűen hangsúlyozta, hogy a szív az a hely, ahol Is­ten, az emberiség és a világ harmonikus kapcso­latban van, vagy – ahogy gyakran a szövegekben szerepel – „imádkozó kapcsolatban” áll. Bár a Filokália – az imádsággal és a csenddel kapcso­latos szövegek antológiája – azt a meglepő pa­radoxont emeli ki, hogy a béke csak a megadás és a ráhagyatkozás által valósítható meg. Ebben az összefüggésben a fogalmak nem jelentenek passzivitást vagy a világban levő szenvedések iránti közönyt. A megadás és az áldozatvállalás azt jelenti, hogy lemondunk a büszkeségünkről, a szenvedélyeinkről, önző vágyainkról; ugyanak­kor azoknak az erényeknek a befogadását is kéri, melyek az érem másik oldalát képezik, vagyis a szeretetet és a nagylelkűséget.

Forrás: CN 2013/19

Fordította: Tóth Judit

 Fotó: © Depositphotos.com/ Jaren Wicklund

Új Város – 2016. január