Sorsközösség
FIATALOK
Gőbel Ágoston
Sorsközösség
A híradásokból, esetleg személyes tapasztalatokból ismerjük az ukrajnai helyzetet, azon belül is Kárpátalja sorsát. Megélhetési nehézségek, a katonai műveletektől való félelem, a szociális hálózat alapvető hiányosságai. Romlik a pénz, ezért gyorsan elköltik az emberek, amíg még ér valamit a hrivnya. 8 ezer forintnak megfelelő értékű a minimál nyugdíj, 9 ezer forintot ér a minimálbér. Eközben az árak a magyarországi szinthez közel vannak, sőt, a gyógyszerek jóval drágábbak. Elképzelni is nehéz azoknak a helyzetét, akiknek ma Kárpátalján betegséggel kell megküzdeniük. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök ezeket emelte ki videó üzenetében, melyet a Fokoláre Mozgalom fiataljai által szervezett jótékonysági bálra küldött. A bál bevételét a kárpátaljai Szent Márton Karitász részére juttatták el, mely a nehéz szociális és anyagi körülmények közt élők, főleg gyermekek, ritkább esetben felnőttek műtétjeit, orvosi kezeléseit támogatja. A bálnak április 25-én a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébánián adott otthont. A konkrét pénzadományokon túl sokan sokféle módon adakoztak: volt, aki talentumaival vagy ötleteivel, de volt, aki verssel, prózával, zenével járult hozzá, hogy az estet szebbé tegye.
Méltón fejezi ki sokunk érzéseit az estre meghirdetett „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” témájú pályázat nyertese, Ubornyák Zsuzsanna verse:
Ha csak elmész Mellette,
Ha nem gondolsz bele,
Ha lerokkannék, ki segítene?
Ha most tetszek, lelkem vajon akkor is tetszene?
Ha én most nem segítek,
Ha nem minden erőmmel szeretek,
Mintha magam lennék mondjuk tolószékben,
Mintha én szenvednék észvesztésben,
Isten kezében vagyunk, s ha én is odajutok,
Már késő, legkisebbeket szeretni most tudok,
Míg tehetem, hogy ép vagyok, hálát kell, hogy adjak,
Amíg tehetem, a megtörteknek kell, hogy adjak.
Új Város – 2015. június