Mégis megtörtént
A k t u á l i s
A Fokoláre Mozgalom tagjaiban nagy szenvedély, együttérzés és tenni akarás volt a csönd Egyháza irányában. Ezért került sor arra, hogy még a berlini fal megépülése előtt az egyik német püspök kérésére a mozgalomból nyolc olasz orvos érkezett az NDK-ba. Berlin, Lipcse és Erfurt katolikus és evangélikus kórházaiban dolgoztak a krónikus orvoshiány miatt, és így egészen közelről láthatták a szétszakítottság fájdalmát és vigaszt próbáltak nyújtani az embereknek.
Kitüntetéseket, elismeréseket kaptak a kommunista államtól munkájukért. Hatékony, összetartó közösséget hoztak létre, ami akkoriban az NDK-ban ritkaságszámba ment. Még az asszisztensek is, akikkel együtt dolgoztak, testvéri kapcsolatot ápoltak egymással, egyikük sem érezte magát főnöknek, a kapcsolat közöttük barátsággá alakult. Természetesen minden kitüntetésre sarlót és kalapácsot véstek, és az egyiken ez a mottó állt: „Szocialista módon dolgozni, élni, gondolkozni.”
Chiara Lubich is többször járt a hatvanas évek végén Nyugat-Berlinben, és amikor az ottani közösséggel találkozott azt mondta, hogy „Németországnak két sebe van. Az egyik seb a katolikusok és az evangélikusok közötti megosztottság, az egyházi megosztottság. A másik seb Berlin megosztottsága, melyet a fal tesz láthatóvá. Berlin a Seb városa.” De ha ez a közösség szereti ezt a kettészakítottságot, azt hogy, el van választva rokonaitól, barátaitól, mindazoktól, akik „odaát” vannak, szereti azt, hogy nincs kommunikáció közöttük, akkor ez a seb szeretetté válik. Még azt is hozzáfűzte: „Biztos vagyok abban, hogy ez a fal le fog omlani.”
A kommunizmus annyira szilárdnak tűnt, hogy nagyon sokan úgy gondolták, ez a fal mindig állni fog, de legalább olyan sokan csendben hitték, hogy egyszer ledől, és azon munkálkodtak, hogy a lehetetlen valósággá váljon. Egészen pontosan így történt. Chiara Lubich proféciája megvalósult és húsz év múlva, 1989. november 9-én a berlini fal leomlott.
A Stasi aktái között többek között ez olvasható:
„A Fokoláre Mozgalom nem fejt ki államellenes tevékenységet. Antiszociális viselkedéssel nem találkoztunk.
Az ügyet ilyen jellegű bizonyítékok hiányában lezártuk.”
Cinzia Panero
Fotó: © CSC Audiovisivi – T. Klann
Új Város – 2014. november