Hogyan lehet hatékonyan energiát előállítani? Mik a főbb szempontok? Milyen tételeket fizetünk a villanyszámlán? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

Az energiatermelés és ellátás célja a pillanatnyi hő- és villamosenergia-szükséglet kielégítése. A mindennapi életben otthonainkban egyre jelentősebb mértékben használunk villamos energiát például a szórakoztatóelektronika üzemeltetéséhez, világításhoz, meleg víz előállításához, fűtéshez stb. A háztartások energiaigénye függ a napszaktól, hiszen munkába indulás előtt, illetve hazaérkezéskor jelentősebb az energiafelhasználásunk.  A szükséges energiamennyiség előállítására, és az otthonainkba juttatására nagyon komoly erőművi-, illetve szabályzórendszerek állnak rendelkezésre.

 A villamos energia előállítására több lehetséges megoldás van. Magyarország energiahordozóinak részarányát az 1. ábra mutatja.  A kördiagramon látható, hogy hazánkban a földgázfelhasználás mellett az atomenergia a legjelentősebb. Szénfelhasználás elsősorban a Mátrai erőműben történik. Kőolajat főként üzemanyag előállítására használunk (MOL).

 Földgázfelhasználásban már több lábon állunk

 A hazai földgáztermelés fokozatosan csökken, ma már a felhasznált földgáz több mint 90%-át főleg Oroszországból importáljuk. A földgáz 25%- át villamosenergia-termelésre, 75%-át pedig lakossági hőellátásra fordítjuk. 

 A földgáz-kereskedelem a külpolitikát is jelentősen befolyásolja. A 2. ábra a már meglévő, illetve tervezett jelentősebb földgázvezetékeket mutatja.

 

 

 

 Látszik, hogy a legjelentősebb földgáznagyhatalom Oroszország, Európa nagy része innen importálja a földgázt. Korábban Magyarország kizárólag Ukrajnán és Ausztrián keresztül jutott földgázhoz, azonban 2014. márciusában átadták a magyar-szlovák földgázvezetéket, amin keresztül összeköttetésbe kerültünk Nyugat-Európával. Ennek köszönhetően jobb alkupozíciót harcoltunk ki magunknak a földgáz árát illetően, és így a továbbiakban közvetlenül nem egy nagyhatalomtól függ az ország földgázellátása.

 A paksi atomerőmű jelentősége

A villamosenergia-ellátás összetett szabályozást igényel. Megkülönböztetünk alap-, menetrendtartó-, illetve csúcserőműveket. Az alaperőművek az év nagy részében megállás nélkül üzemelnek, csak karbantartás, ellenőrzés céljából állítják le őket. Ezek általában atomerőművek, mivel ezeknek az erőműveknek a legkisebb az üzemeltetési költségük. A menetrendtartóés csúcserőművek kevesebb üzemórát működnek évente, nagyobb energiafogyasztás mellett lépnek működésbe, kielégítve a terhelésváltozásokat.

 Magyarország legjelentősebb alaperőműve a paksi atomerőmű, amely kb 11 Ft/kWh értékben állít elő villamos energiát. Ezt elsősorban az urán ára határozza meg. Azonban a villanyszámlánkon kb 40 Ft/kWhnak megfelelő tétel szerepel. Miért van ez? Ekkora profittal dolgoznak az energetikában? Az erőművekben történő energiaátalakítást, majd az energiaszállítást az otthonainkba komoly technológia teszi lehetővé, ami rengeteg embernek ad munkát. Ebben az összegben benne van a hálózathasználati díj, a karbantartási költségek, a munkabérek, valamint az atomerőmű leszerelésének költsége is. Minden megtermelt kWh után 2 Ft-ot teszünk az ún. Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amelyből a leszerelést és a radioaktív hulladékok elszállítását finanszírozzák. A kis-és közepes radioaktivitású anyagokat (pl. a munkások által Pakson használt védőfelszerelés) Bátaapátiban, a földkéreg egy speciális vízzáró rétegébe ásott bányában temetik el. Az elhasznált fűtőelemeket pedig a szerződés értelmében visszaszállítják Oroszországba.

 A paksi atomerőművet 1973 és 1986 között létesítették. Négy reaktorból áll, és összesen 2000 MW villamos teljesítményt szolgáltat, ami az ország villamosenergia-termelésének egyharmada. Az atomerőművek tervezett üzemideje 30-40 év. A paksi atomerőműnek 2012-től 20 évre meghosszabbították az üzemidejét, tehát a jelenleg működő reaktorokat 2032-ben végleg leállítják. A paksi bővítés során két új blokkot telepítenek, amik a jelenleg üzemelő négy blokk teljesítményét fogják átvállalni.

 Megújuló és nem megújuló energiaforrások, pro és kontra

 A megújuló energiafelhasználást tekintve Magyarország adottságai jelentősen korlátozottak. Az Ausztriában kiépített dunai vízlépcsőt Magyarországon a környezetvédelmi tiltakozások miatt nem folytatták, bár Tiszalökön és Kiskörén üzemel egy-egy vízerőmű, éves átlagban összesen 15 MW-os teljesítménnyel. Szélerőművek tekintetében már valamivel előnyösebb a helyzet. Ahhoz, hogy a szélerőművet megfelelő kihasználtságban tudjuk működtetni 75 m magasságban a szélsebességnek minimum évi 90 napon keresztül meg kell haladnia a 18 km/h-t. Ez egyedül az ország észak-nyugati részén teljesül, ahol 2011-ig 37 darab szélturbinát építettek, amik összesen 330 MW teljesítményt adnak le teljes kihasználtság mellett. Fontos megjegyezni, hogy a megújuló energiákon alapuló energiatermelés kihasználtsága széles határok között változik, hiszen a szél nem akkor fúj, amikor szeretnénk, és a nap sem akkor süt, amikor szeretnénk. Annyi energiát kell megtermelnünk, amennyit az elektromos hálózat fel tud venni. A megtermelt többletenergiát nem, vagy csak nagyon körülményesen tudjuk tárolni olyan időszakokra, amikor a megújuló energia kisebb mértékben áll rendelkezésre. Emiatt a mai technikai szinten Magyarország elektromosenergia-ellátását nem lehet alapvetően a megújuló energiákra alapozni, ugyanakkor van lehetőség a megújuló részarány növelésére. Mivel az energiatárolás kérdése világviszonylatban is számottevő problémát jelent, ezért intenzív kutatások folynak ezen a területen. Napjainkban a világban legelterjedtebb nagyléptékű energiatárolási stratégia azon alapul, hogy energiabőség idején (amikor a szél fúj, a nap süt, stb.) a fölösleges energiával vizet pumpálunk egy hegyen, magaslaton kialakított víztározóba, majd szükség esetén ezt a vizet leengedjük az alacsonyabban elhelyezett turbinákra, amelyek segítségével áramot termelünk. Látható, hogy környezeti szempontból ez hasonlít a nagymarosi vízlépcső esetéhez. Magyarországon jelenleg nincs kiépítve számottevő ilyen rendszerű tárolási kapacitás, szemben például a hegyvidékekben gazdag Ausztriával.

 A szén-, illetve földgáztüzelésű erőművek szennyezik a légkört, viszont jól szabályozhatóak. Az atomerőmű nagyon komoly biztonsági rendszert igényel, költséges a leszerelt hulladékok tárolása, szállítása, azonban nincs károsanyag-kibocsátása a légkör felé, jól szabályozható, nagyon nagy teljesítményen üzemel, és az atomerőművek állítják elő legolcsóbban a villamos energiát. A megújuló energiák felhasználása során sem szennyezzük közvetlenül a légkört, igaz például a napelem cella előállítása is jelentős károsanyag-kibocsátással jár. Akkor mi a jó megoldás? Létezik-e egyáltalán megoldás?

 Mindegyik technológiának vannak előnyei és hátrányai. A lakosság energiaellátása, lehetőségeink kihasználása, ezzel együtt pedig a környezetünk megóvása nemes cél, ami értéket teremt. Ennek eléréséhez pedig fontos, hogy széles körben lássuk napjaink lehetőségeit, energiafelhasználását, és igyekezzünk befogadni minél több álláspontot, hogy a legjobb megoldást találjuk meg. Vannak különböző energiatermelési, -tárolási technológiák, amik ötvözik a korszerű erőművi rendszereket, valamint a megújuló energiaforrásokon alapuló energia előállítást.

 De hogyan tudjuk mi, lakossági fogyasztók segíteni az energiatermelést? Mit tehetünk a környezetünkért? A megtermelt hő-és villamos energiát a háztartások, az ipar, illetve a szolgáltatási szektor használja fel. A háztartások részesedése kb. 30%, az iparé ennél valamivel nagyobb. A termeléshez a csarnokokat fűteni kell, a gyártósorokat szinte megállás nélkül működtetik, hogy az új termékekkel kiszolgálják a fogyasztói társadalom igényeit. Ha az energiatakarékos háztartásvezetés mellett megfontoltan és tudatosan vásárolunk azzal is védjük környezetünket, mivel csökkentjük az ipar energiaigényét.

 

 Szép Dávid

 

Szép Dávid Ez év júniusában végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki karán. Jelenleg ipari gőzturbinák fejlesztésén dolgozom Budapesten. Korábban főleg az autóipar érdekelt, azonban 2013 tavaszán egyhetes németországi tanulmányi úton vettem részt. Elsősorban a Ruhr-vidéki erőműveket néztük meg. Az út sokmindent átformált bennem. Rájöttem, hogy az energetikában rengeteg lehetőség van, megkönnyíthetjük vele az emberiség mindennapi életét, és én is ezzel szeretnék foglalkozni. Ez egy összetett terület, ami egyben nagy kihívást jelent, mivel szoros összefüggés van a műszaki, gazdasági és politikai tényezők között. Az energetika magába foglalja azt a látásmódot, hogy közvetlenül az emberek megfelelő életszínvonaláért dolgozhatok, és ez a legnagyobb motiváció számomra.

    

 

Új Város – 2014. október

Társadalom – ENERGETIKA

Az energetika világa