Éppen huszonöt éve lesz idén, hogy II. János Pál pápa megírta a Mulieris Dignitatem kezdetű apostoli levelet a nő méltóságáról és hivatásáról. Ebből idézünk egy rövid gondolatot:
„A nő méltóságát a szeretet rendje határozza meg, mely természete szerint az igazság és a szeretet rendje. A nő  méltósága szorosan összefügg a szeretettel, amelyet nőiessége következtében kap, s ugyanakkor azzal a szeretettel is, amellyel ő maga viszontszeret. Így nyer megerősítést az emberi személyre és a szeretetre vonatkozó igazság. Ami a személy igazságát illeti, még egyszer vissza kell térnünk a II. Vatikáni Zsinat tanításához: »Az ember az egyetlen teremtmény a földön, akit Isten önmagáért akart, s teljesen csak akkor találhat önmagára, ha őszintén elajándékozza magát.« Ez minden emberre érvényes mint Isten képére teremtett személyre, a férfira ugyanúgy, mint a nőre. Ez az ontológiai tétel utal a személy hivatásának erkölcsi dimenziójára. A nő csak akkor találhatja meg önmagát, ha másnak ajándékozza a szeretetet. Az asszonyt – ugyanúgy, mint a férfit – Isten már »kezdettől« fogva a szeretetnek e rendjében teremtette és »helyezte el«”. MD 30