XVI. Benedek pápa – Megismerni a Szeretetet és hinni benne
XVI. Benedek pápa 2013. február 11-én, három szentté avatási ügyben összehívott konzisztórium során bejelentette, hogy „előrehaladott kora” miatt lemond péteri szolgálatáról. A hír kapcsán Maria Voce, a Fokoláre Mozgalom elnöke rövid levelet írt a Szentatyának: „A Fokoláre Mozgalom most is hálatelt szívvel áll Ön mellett, és szeretné kifejezni határtalan köszönetét mindazért az atyai szeretetért, amellyel figyelemmel kísérte és támogatta működését. Lélekben most is Önnel vagyunk folyamatos imádságban azért az új szakaszért, amely az Ön életében és az Egyház életében nyílik, Isten szeretetébe vetett biztos hittel, amelyre Ön különösen is meghívott bennünket az idei évben.” Alois testvér a Taizéi Közösség nevében ezt írta: „XVI. Benedek pápa lemondásakor szeretném kifejezni iránta érzett hálámat azért a bizalomért, amellyel közösségünkre mindig is tekintett. (…) Manapság, amikor a világ mély változásokon megy keresztül, nem könnyű megmondani, hogy milyen lesz holnap az Egyház arca. Benedek pápa enciklikáival, tanításával, egész szolgálatával a hit alapjait kívánta középpontba helyezni.” A hit és a szeretet szorosan összekapcsolódó erények. XVI. Benedek nagyböjti üzenetében egy hasonlattal él, amellyel a szeretet egyedi minőségét mutatja be. A keresztény lét olyan, mint amikor folyamatosan felfelé haladunk egy hegyre, hogy találkozzunk Istennel, aztán újra leereszkedünk, magunkkal hozva az ebből fakadó szeretetet és erőt azért, hogy testvéreinket Isten szeretetével szolgálhassuk. A keresztény ember, aki gyakorolja a szeretetet, tudja, hogy valójában nem saját erőfeszítései hoznak eredményt, hanem az az „üdvözítő kezdeményezés”, amely Isten kegyelméből származik. Ez utóbbi nem korlátozza szabadságunkat és felelősségünket, inkább hitelessé teszi és a szeretettevékenység felé irányítja ezeket az egyébként is nemes emberi tulajdonságokat. A hit cselekedetek nélkül olyan, mint a terméketlen fa. Ahogy a hit megismerteti velünk Krisztus igazságát, aki a testté lett és keresztre feszített Szeretet, úgy a karitatív tevékenység által ebbe a szeretetbe lépünk be, amely önmagunk teljes odaajándékozására indít.