Milyen szerepet játszik a párkapcsolatban a nyitottság és hogyan lehetséges különbözőségeinkkel együtt haladnunk, sőt, egymást segítenünk? Egy friss jegyespárral, Fekete Regivel és Gyüre Tomival beszélgettünk.

Néhány évvel ezelőtt indultatok el…

Regi: Családom által szilárd értékeket és hitet kaptam, amely a párkapcsolatról alkotott elképzelésemet is befolyásolta. Vágytam rá, hogy megtaláljam az „igazit”, de nem mentem bele olyan kapcsolatokba, ahol nem éreztem, hogy ez az én utam. Tomival az egyetemi gólyatáborban ismerkedtünk meg. Többször beszélgettünk egymással a tábor során, de eszembe sem jutott, hogy komolyan érdeklődik irántam, mert az volt az első benyomásom róla, hogy ő olyan „menő srác”, és más típusú lányok érdeklik. Végül az utolsó este volt egy nagyon jó beszélgetésünk, ahol éreztem, hogy Tomi valóban figyel rám, befogadja azt, amit mondok. Bár voltak bennem kétségek azzal kapcsolatban, hogy családjaink más értékeket képviselnek, de mégis azt éreztem, jó lenne mélyebben megismerni egymást, és hogy Isten tervében benne lehet ez a kapcsolat.

Tomi: Alapvetően nem keresztény értékeket képviselő családban nőttem fel, ennek ellenére már fiatal koromtól kezdve volt bennem egy nyitottság, érdeklődés Isten iránt, ami abban mutatkozott meg, hogy próbáltam Istent megszólítani, imádkozni hozzá, azonban amikor jött egy-egy nehéz helyzet, akkor eltávolodtam tőle. Több párkapcsolatom is volt, bár ezekben – utólag visszagondolva – nem éreztem a biztonságot és az odaadást, hanem azt, hogy valami többre van szükségem. Regivel való megismerkedésünk előtt néhány hónappal szakítottunk az akkori barátnőmmel, amely fájdalmat hagyott bennem, és azt gondoltam, hogy egy ideig nem szeretnék más kapcsolatba belekezdeni. Azonban, amikor Regivel találkoztam, a személyisége és a kisugárzása felkeltette az érdeklődésemet. Szerettem volna őt jobban megismerni.

Mit emelnétek ki a kezdeti időszakból?

Regi: Sokat beszélgettünk, és már a kezdetektől fogva fontos volt számomra, hogy az Istennel való kapcsolatomról, a velem hasonlóan gondolkodó barátaimmal való közösségről is meséljek Tominak. Semmiképpen sem szerettem volna erőltetni ezt a témát, de mivel az életem fontos része volt, ezért egyre többet beszélgettünk ezekről a dolgokról is. Sokat jelentett, hogy Tomi nyitottan, érdeklődve állt a valláshoz, és ő maga kérdezgetett erről. Felajánlotta, hogy szívesen eljönne velem szentmisére, közösségi alkalmakra.

Tomi: Először új és különös volt számomra olyan lánnyal együtt járni, aki komolyan veszi a hitét, aki kiáll ezek mellett az értékek mellett, de mégis volt bennem egy kíváncsiság, hogy ez mit jelenthet számára, hogy ez mit adhat nekem. Kezdetben például azért mentem el egy szentmisére, mert azt gondoltam, hogy Regi örül ennek. Hosszabb folyamat volt megértenem, hogy személyesen mit kaphatok az Istennel való kapcsolat által. Segítette a személyes döntésemet a hitben, hogy éreztem, Regi szabadon hagy ezen a téren. Később ráléptem erre az útra: elkezdtem katekumen csoportba járni, később elsőáldozó lettem, és a fokolárhoz tartozó fiatalokkal is megismerkedtem.

És miben fejlődtetek, változtatok?

Tomi: Korábban kerültem a feszült helyzeteket, de láttam, Reginek fontos, hogy megbeszéljük azokat, meghallgatva a másik álláspontját. Ezután igyekeztem én is felvállalni a konfliktusokat. Mára ez vált természetessé a számomra is, és ezt más kapcsolataimban is tudom alkalmazni. Például korábban a szüleimmel nehéz volt teljesen őszintének lennem, előfordult, hogy inkább azt mondtam, amit hallani akartak. De ahogy a kapcsolatom Regivel fejlődött, megértettem, hogy fontosabb az igazságot elmondani nekik, mint azt, amit hallani szeretnének. Abban is tudtam fejlődni, hogy lemondjak a saját akaratomról, önzőségemről a másik javára.

Regi: Sok mindent lehetne mondani. Például úgy érzem, hogy a kapcsolatunk által jobban megismertem saját magamat, az értékeim is jobban tudatosultak bennem, de bizonyos rossz tulajdonságaimat is jobban észrevettem, amiken így változtatni is könnyebb, mint például a túlzott kritikus hozzáállás bizonyos emberekhez, helyzetekhez, az aggodalmaskodás… Az is nagyon fontos számomra, hogy az Isten felé vezető úton segíteni tudjuk egymást. Például többször előfordul, hogy Tomi javasolja, menjünk el együtt hétköznap is szentmisére. Ami azért nagyon jó, mert ezután mindig nagyobb szeretetben tudunk együtt lenni. A közös imádságok is feltöltőek, megerősítőek.

Néhány hónapja eljegyeztétek egymást…

Regi: A kapcsolatunk során bennem többször megfogalmazódtak bizonyos kérdések, kétségek, hogy vajon tényleg egymásnak szánt-e bennünket Isten. Ezekben a bizonytalan időszakokban az is nagyon sokat segített, hogy Tomival mindig őszinte tudtam lenni, még ezeket a kellemetlen érzéseket, gondolatokat is meg tudtam vele osztani, ő pedig be tudta fogadni, szabadon hagyott, és ezáltal együtt tudtuk rábízni Istenre helyzetünket.

Tomi: Fontos volt, hogy mindenben kiálltunk egymás mellett, nemcsak akkor, amikor sikerek, örömök jöttek, hanem akkor is, amikor például kiderült, hogy egy évet halasztanom kell az egyetemen. Ezt igen nehéz volt elfogadni, de sokat jelentett, hogy Regi akkor is mellettem állt. Mindez megerősítette a kapcsolatunkat, és még határozottabb igent tudtunk mondani a jegyességre. Ilyen alapokról indulva, Istenbe vetett bizalommal haladunk tovább a házasság felé.

Fotók: Fekete Gábor