Semmit sem vesztett aktualitásából, ahogy Chiara Lubich 1975. január 25-én szenvedélyes, magával ragadó módon felvázolta az evangéliumon alapuló társadalmi forradalom megvalósulását.

Azt gondolom, hogy az evangéliumot nem értették meg igazán az emberek, mert ha megértették volna, akkor nem lenne másra szükség a társadalmi forradalom tekintetében sem.

Az evangélium egyik mondata így hangzik: „Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!” (vö. Mt 6,33) Aztán egy másik: „Aki nevemért otthagyja apját, anyját, feleségét, gyermekeit és földjét, megkapja a százszorost itt a földön, és az örök életet.” (vö. Mt 19,29) Aztán ismét egy másik mondat: „Bármit kértek az Atyától a nevemben, megadja nektek.” (vö. Jn 16,23) Majd egy másik: „Bármit kértek az Atyától az én nevemben, higgyetek benne, hogy már megkaptátok, és megkapjátok.” (vö. Mt 21,22)

Elegendő lenne ez a négy mondat ahhoz, hogy minden társadalmi probléma megoldódjon. (…) Igen, mert amikor Jézus azt mondja: „Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket mind megkapjátok hozzá!”, akkor az „ezeket mind megkapjátok hozzá” jelenti a kenyeret, az otthont, az élelmet, a ruházatot, a gyermekeket, a családot, és minden mást is, ami ráadásként érkezik. (…) A „Kérjetek és kaptok” azt jelenti, hogy olyan Istenről van szó, aki képes mindent megadni. Mi viszont az evangéliumnak csak lelki dimenziót tulajdonítunk. Ezzel szemben az evangéliumban számtalan olyan mondat van, amely az emberi szempontokról szól, mert Jézus Isten-ember. Erről beszél Igino Giordani is, aki azt mondja, hogy létezik a mi Atyánk, de létezik a mi mindennapi kenyerünk is. Való igaz, hogy a Miatyánkban kérjük a mindennapi kenyeret, vagyis kérjük a konkrét dolgokat. Értem én, hogy ki lehet dolgozni keresztény társadalmi tanítást, alaposan lehet tanulmányozni a gazdasági és társadalmi rendszereket, de kinek volt valaha is bátorsága ahhoz, hogy a társadalmi forradalmat Isten igéjére alapozza? Szerintem senkinek sem. És tudjátok, hogy miért nem? Mert nem értették meg ezeket a szavakat. Jelenleg még ott tartunk, hogy saját magunkat evangelizáljuk újra. Éppen csak hogy megtapasztaljuk azt, hogy ha kérünk, akkor kapunk, és ha keressük Isten Országát, akkor a többit megkapjuk. (…) Ha majd a fejlődő népek körében ezt hirdetni is tudjuk és azon túl, hogy kenyeret viszünk nekik, – hiszen az evangéliumban ez áll: „Adjatok enni az éhezőnek és adjatok inni a szomjazónak” –, tehát amikor majd a kenyér, a ruha és a börtönlátogatás mellett hirdetni is fogjuk az evangéliumot, akkor a leghitelesebb, leghatalmasabb, a leghatékonyabb társadalmi forradalmat visszük végbe. (…)

Nemrégiben beszéltem a fiataloknak, akik hirtelen annyira belendültek, (…) engem is magukkal ragadva, hogy az jutott eszembe: olyan lelkesek, hogy valaki még meg is tévesztheti őket, mert kapcsolatba kerülnek a kommunistákkal, akik becsapják őket, aztán kapcsolatba kerülnek a liberálisokkal, és ők is csalódást okoznak nekik. (…) Ekkor azt mondtam: „Gyertek velem, tartsatok az én pártommal.” (…)

Ha elmennétek a nyomornegyedekbe a Fülöp-szigetekre, Argentínába, és miután adtatok kenyeret, iskolákat, és utána beszéltek az evangéliumról az összes következményeivel együtt, (…) akkor megdöbbenéssel mondanátok: elegendő az evangélium, nincs szükség másra. (…)

Jézus Isten, aki emberré lett, lejött közénk a földre. Azt gondoljátok, hogy nem oldja meg a társadalmi problémákat? Nem csupán azért jött, hogy megmentse a lelkeket, és hogy felvigyen minket a mennyországba, hanem azért jött, hogy jóllakasson. Földi működésének jó részében betegeket gyógyított és halottakat támasztott fel. Életének ezért kettős jellege van: egy emberi és egy isteni. (…) Hallottam innen is onnan is a társadalmi forradalomról, (…) de ha jól megértenénk, hogy ki is Jézus, akkor mindent meg tudnánk oldani. Egyedül vagyunk, kicsik vagyunk, de egy olyan kincs van a kezünkben, amely egyik napról a másikra – erről meg vagyok győződve – robbanni fog. Ezt a meggyőződést a Szűzanya ültette el bennem a Magnifikátban. Azt mondja, hogy Isten letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig felemelte, az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. (vö. Lk 1, 53) Így néz ki a társadalmi forradalom: az éhezőket javakkal eltölteni, és a gazdagokat üres kézzel elküldeni. (…)

A Magnifikát mondatai az evangéliumban szerepelnek, nem mások, mint evangélium. Az evangéliumnak a szenvedélyünkké kell válnia. A világban azonban nagy az ellenszenv a vallásos dolgok iránt. (…) Valaki azt is mondta nekem, hogy kettős viselkedés figyelhető meg, különösen a fiatalok között. Egyrészről létezik ez a visszautasítás, hogy nem akarnak hallani a vallásról, (…) másrészről vannak olyan fiatalok, akik ébredeznek és (…) ha nem is látják Jézusban az Istent, hanem az embert, egy szupersztárt, de legalább vonzódnak felé. (…)

Fontos a szívünkbe helyezni azt a vágyat, hogy az evangéliumból kibontakozzon a társadalmi forradalom, és megmagyarázzuk, hogy a társadalmi forradalom az evangéliumon alapul. (…) Sok szent fog megjelenni, mert szükség van élő evangéliumokra. (…) Sok szociológus is meg fog jelenni, mert a szociológia a filozófiára, a teológiára épül, de az evangéliumban ott van minden, minden, minden. Jézus a világba jött és emberként gondolkozott, (…) mert Jézusban két természet volt, az emberi és az isteni. Gondoljátok, hogy Jézus elméjéből hiányzott a filozófia és a teológia? (…) Isten fiának elméje a legmagasabb szintű teológiával és a legmagasabb szintű filozófiával rendelkezett.

Kezdjük el! (…) Bátornak érzem magam, mert Valaki bátorságot öntött belém, de ha ti is velem lennétek, akkor még bátrabb lennék.

Chiara Lubich

Fordította: Fekete Mária

Fotók: Papp Gábor