Fiatalok körében egyre népszerűbb a vízipipa. Felelősek vagyunk egymásért, fontos helyesen ítélnünk meg a jelenséget. Sokan úgy vélik a vízipipáról, hogy kevésbé káros, mint a cigarettázás.

Modern világunkban a kultúrák közeledése visszafordíthatatlan jelenség, amely pozitív fejlődést eredményezhet – saját aktív közreműködésünkkel. Azonban a más kultúrákból származó újdonságokkal kapcsolatban is jó, ha tudatosan formálunk véleményt, és utána döntjük el, hogy használni kívánjuk-e azokat.

A vízipipa a keleti népek dohányzásának ősi formája, egy évszázadok alatt kialakult füstbelégző készülék, mely a XXI. század elejére világszerte elterjedt. Európában viszonylag új jelenség. Elsősorban teaházakban, klubokban jönnek össze a fiatalok, ahol csoportosan vízipipáznak. Vonzó dolog összejönni a barátokkal – különösen ebben a korosztályban –, és a vízipipázás erre az együttlétre is alkalmat ad, ráadásul az újonnan kipróbált ízek, illatok a keleti világ varázsát idézik.

Sok tévhit kering a vízipipával kapcsolatban, főleg az ártalmatlanságát illetően. Az elmúlt néhány évben azonban új és bizonyító erejű vizsgálatok eredményeiről számolnak be az orvosi szakmai fórumok, például 2005-ben az Egészségügyi Világszervezet, 2007-ben az Amerikai Tüdőgyógyász Társaság, 2009-ben a brit Egészségügyi Minisztérium és a Dohányellenőrzési Központ.

A vízipipadohány általában ízesítő anyagokat, például gyümölcsdarabokat, kávét, csokoládét is tartalmaz a dohányon kívül. A dohányfüstöt többen szívják vízen át egy csövön keresztül fél-egy óra hosszat. A használt dohány mennyisége lényegesen meghaladja az egy szál cigarettában lévő dohány mennyiségét.

A cigarettázás káros hatásait jól ismerjük. A cigarettafüstben több mint negyven rákkeltő anyag és csaknem négyezerféle kémiai vegyület található. A szív- és érbetegségek kialakulását is fokozza.

Napi két vízipipázás során annyi kotinin (a nikotin bomlásterméke) ürül a vizelettel, amennyi napi két doboz cigaretta elszívásának felel meg. A nikotin a függőség kialakulásáért felelős, ezért is veszélyes anyag.

A vízipipa belélegzett füstjében akár háromszor annyi szénmonoxid is lehet, mint a cigarettafüstben. A nemdohányosoknál mért 2 százalékról a cigarettázás hatására 6 százalékra nőtt a szénmonoxid által lekötött (tehát oxigént nem szállító) vérhemoglobin szintje, míg a növekedés a vízipipázóknál 10 százalékos.

Egy vízipipázás során belélegzett füstben körülbelül ötvenszer több a rákkeltő vegyületek mennyisége, mint amennyi egyetlen cigaretta füstjében előfordul.

Használata különböző fertőzések terjedését is elősegítheti, illetve kábító hatású szerek használatakor súlyos mérgezésekhez vezethet.

Összefoglalva, a vízipipázók ugyanazoknak a káros hatásoknak vannak kitéve, mint a hagyományos dohányosok, ráadásul a cigarettázásnál nem alkalmazott különböző adalékok, illetve közös eszközhasználat veszélyeivel is számolniuk kell. Mindezek ismeretében tegyük meg részünket, és vigyázzunk a magunk és a mások egészségére, amit ajándékul kaptunk a Teremtőtől.

Román Zsuzsa

Új Város – 2010 január-február

megkérdeztük – Egészségünk

VIGYÁZAT, JÖN A… VÍZIPIPA!