Mészáros-Komáromy Márk okleveles erdőmérnök, aki már fiatalon elkötelezte magát a természet, az erdők és az állatvilág mellett. Üzenete az erdők nemzetközi évében azok fontosságára, értékeire, szolgáltatásaira hívja fel a figyelmet.

• Az erdők 300 millió embernek adnak otthont a világon.
• Erdő borítja a Föld 31%-át.
• Több mint 1,6 milliárd ember megélhetését közvetlenül az erdők biztosítják.
• Erdők adnak otthont a biodiverzitás 80%-ának.

A világ erdőterülete – egészében nézve – minden évben csökken, de szerencsére a mérsékelt övben, ahol Magyarország is fekszik, ez nem így van. Az európai kontinensen az erdőterület növekszik. Magyarországon is folyamatosan nő, mostanra meghaladta a kétmillió hektárt. Az 1920-as éveket követően az erdőterület növelése fontos feladata volt az erdész szakmának, amelynek eredményei felmutathatóak. Mára ugyanis 60%-kal nőtt az erdőterület, huszonöt éven belül megünnepelhetjük az erdőterületünk megkétszereződését, majd a következő fél évszázadban elérhetjük az ideális szintet, Magyarország területének 30%-os erdősültségét.

Az idei év az erdők nemzetközi éve, így a meghirdetett programokon keresztül a szakembereken kívül pedagógusok, gyerekek és felnőttek, civil szervezetek is részt vehetnek az erdők védelmében és az erdők megismerésében. Ebből az alkalomból az ENSZ a következő adatokkal hívja fel a figyelmet az erdők szerepére:

Mindemellett hangsúlyozza a fenntartható erdőgazdálkodás fontosságát.

Itthon a 22 állami erdőgazdaság által évek óta megrendezésre kerülő „Erdők hete” című programsorozat keretében zajlanak az erdők nemzetközi évének eseményei. Emellett az erdei iskolák és a pedagógusok segítségével a gyerekek megismerhetik az erdővédelem fontosságát, rajzpályázatokkal, versenyekkel részt vesznek a nemzetközi eseményeken. Hazánk is résztvevője a Fiatalok Európa Erdeiben (Young People in European Forests) nemzetközi tanulmányi versenynek. A verseny célja, hogy a csatlakozott országok középiskolás diákjai megismerjék Európa erdeinek jellemzőit, az erdők szerepét a természet- és környezetvédelemben, az erdőkben előforduló fontosabb növény és állatfajokat, valamint az egyes országok erdeit, erdészeti tevékenységeit. Ennek révén megtanulhatják, mi a  fenntarthatóság elve, megtapasztalhatják, hogy a természeti erőforrások megőrzése nem csupán saját környezetükben, de az európai térségben is kiemelkedően fontos feladata az ott élőknek. A hazai versenyt az Országos Erdészeti Egyesület és a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai-, Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny szervezői bonyolítják le. A nemzeti fordulóban legeredményesebben szereplő csapat jut a nemzetközi döntőbe, amelynek helyszíne 2011-ben Lengyelország lesz. (Bővebben: www.ypef.eu, www.oee.hu)

Az erdők védelmének fontosságát már elődeink is felismerték. Az erők felélésének gátat szabó erdőstratégia elemei megjelentek már II. Miksa Erdő Patensében, Mária Terézia Erdőrendtartásában, a több mint kétszáz éves erdészeti felsőoktatásban és a száz évnél idősebb üzemtervekben.

Az 1900-as évek közepén elindult alföldfásítási programok jelentősége igen nagy volt az ország ipari fa szükségletének és az alföldi futóhomok megállításának szempontjából. A következő évekre a 2004-ben elfogadott Magyarország Nemzeti Erdőstratégiája mutatja az irányt, ami szakmai szemszögből is megnyugtató irányvonalat ad. Az erdők tudatos gondozása tehát már régen elindult, és mára kialakultak a természetvédelmi és a környezetvédelmi irányelvek is, amelyek az erdőnél tágabb területet ölelnek fel.

Az erdő többféle szolgáltatást nyújt a társadalom számára, közöttük az egyik legfontosabb a közjó, amelynek megvalósításáért az erdészgenerációk tudatosan dolgoznak. Az évek hosszú során rengeteg objektum került megépítésre: pihenőhelyek, kilátók, emlékhelyek, erdei iskolák, kulcsos házak, turistautak, forrásfoglalatok, védett természeti értékeket és barlangokat bemutató építmények, tanösvények. Az erdész a közjó megvalósítását azzal is szolgálja, hogy az erdőt bemutatja az embereknek. Az erdész elve ez: aki ismeri, az megszereti, ha megszereti, óvja.

Az elmúlt húsz évben a társadalmi elvárások az erdővel szemben átalakultak. A gazdasági elvárás egyre inkább háttérbe szorult, és vele egyenrangúvá, esetenként elsőbbséget élvezővé léptek elő a biodiverzitást megőrző, a közjóléti, rekreációs és védelmi feladatok. Ennek hátterében a környezetért, a természetért és a klíma iránt érzett felelősség megerősödése áll.

A felmerülő globális problémák valóban súlyos gondokat jelenthetnek néhány távoli országban, és hatásuk nálunk is érzékelhetővé válhat. Fontos lenne azonban, hogy a hazai helyzetet a közvélemény ne keverje össze a világ egyes távoli országaira jellemző felelőtlen viselkedéssel. A természettel való helytelen bánásmód, a környezet pusztítása nem a hazai erdész-kultúrára jellemző magatartás. Az elmúlt időszakban mind nagyobb teret nyert a természeti folyamatokra alapozott, természetközeli erdőgazdálkodás, benne a szálaló erdőkezelés. Ennek alkalmazása tovább növekszik, míg a használati módokon belüli részaránya eléri az ágazatban szakmailag indokolt optimális mértéket. Így tölti be feladatát a társadalom szolgálatában az ökoszisztémák megőrzése, a talaj és klíma védelme, a faanyag és más termékek termelése, valamint a rekreációs, közjóléti, kulturális célok megvalósítása területén.

Mészáros-Komáromy Márk

Új Város 2011. május-június