Csehország fővárosában zajlott 2018. november 16 és 18 között az Együtt Európáért barátainak találkozója, melyre 23 országból 53 keresztény lelkiségi mozgalomból érkeztek a résztvevők, hogy Európa jelenéről és jövőjéről beszélgessenek.

Aranyi Krisztina

Az Együtt Európáért kezdeményezést 1999-ben keresz­tény lelkiségi mozgalmak és közösségek (mint például a Fokoláre, a Sant´Egidio, a Schönstatt és több német protestáns közösség) együtt indították útjára, hogy saját karizmájuk szerint a testvériség hálózatában összekapcso­lódva adjanak lelket Európának, s az eltelt évek alatt több mint 300 közösség csatlakozott hozzá.

Az idei találkozó 170 résztvevője rendkívül családias légkörben, magas színvonalú előadásokon ismerkedhetett meg a házigazda cseh nép történelmével, hőseivel, spiri­tuális helyzetével. Felidézték például Husz János alakját, vagy a 16. századi cseh pedagógust és írót, Comeniust, „a nemzetek tanítóját”, aki Sárospatakon is működött. Václáv Hável íróról, emberi jogi harcosról, köztársasági elnökről sem feledkeztek meg, akinek egyik alapgondolata volt: „Ne éld a hazugságot”.

Kereszténység és Európa ma

Felelevenedtek a vasfüggöny mögötti „hallgató egyház” küzdelmei és a jelenlegi kihívások. Az ezekre adott vála­szaikról számoltak be főként Csehországból, ahol ugyan a templomba járókra vonatkozó statisztika jelenleg nem tűnik kedvezőnek, de a próbatételekben meg is edződött Egyház kapcsolatot talál azokkal, akik keresik az élet értelmét, ott akar állni mellettük, és új terepeket is talál, mint a börtönök, a kórházak vagy akár a hadsereg.

Jaroslav Šebek történész, a Cseh Tudományos Akadémia tagja „Milyen kihívásokkal néz szembe az Egyház Csehor­szágban a mai zavaros időkben?” címmel tartott előadást. A menekültválság az európai integráció jövőjének próbája, különböző elképzelések ütközésének terepe, ahol újra szimbolikusan szembekerült egymással Kelet és Nyugat – állítja Šebek. Az egyik legnagyobb problémánk a kommu­nikáció „bedugulása”, amit a közösségi média okoz. „Míg a kommunizmus alatt Kelet-Európa információs sivatag volt, ma egy információs dzsungelben élünk. S ennek ugyanazok a következményei: irányvesztés és megnö­vekedett fogékonyság a manipuláció iránt, általános bizalmatlanság.”

Pavel Fischer szenátor társadalmi-politikai szemszögből jellemezte Csehország aktuális helyzetét. Aláhúzta, men­nyire fontos, hogy érzelmileg azonosuljunk és személyes tapasztalatokra tegyünk szert az európai integráció folyamatáról. Ez a személyes érintettség csak egy konkrét nyelvi-kulturális közegben alakulhat ki. Európa egysége a helyi szinten átélt azonosulástól függ. „A felelősség egyben válasz is” – mondta. Csak akkor fog kialakulni egy egységes Európa víziója, ha a politika tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, támogatja az európai népek, nyel­vek és kultúrák közötti különbségek fennmaradását.

Tomáš Halík szociológus, vallásfilozófus és katolikus pap (Templeton díjazott 2014-ben) felszólalásában taglalta, hogy az Egyház hiába igyekszik a múlt értékeit úgy fel­tüntetni, mint amelyek még a mai és a jövőbeli emberek számára is érvényesek. A jelen generációknak semmit sem mond a vallásos gondolkodás, ők az Internet világában élnek. „Az új nemzedékek nem fogadják el érvek nélkül a vallást.” Ma azzal a kihívással kell az egyházaknak szembe­nézniük, hogyan alkalmazkodjanak a kereső emberekhez. Halík hangsúlyozta: „Az egyház jövője azon múlik, hogy párbeszédbe tud-e lépni a keresőkkel és kísérni tudja-e őket útjukon.” Nem szabad, hogy a hit merev válaszokból szőtt ideológiává váljék, mert „Isten a nyitott kérdéseken keresztül is szól hozzánk”.

Találkozástól a közös cselekvésig

Az előadások mellett többször volt lehetőségük a részt­vevőknek kis csoportokban hozzászólni a témákhoz. Itt került szóba, hogy a különböző országok különböző ütemben haladnak a szabadság felé, történelmi sebeikkel is küszködve. A sebek azonban épp hogy nem idegenek a keresztények számára, a feltámadott Krisztus megmutatja a sebeit, átalakítja őket. Az új élet forrásai lesznek.

Az Ortodox Ifjúsági Világszövetség elnöke, Georges El Hage megfigyelte, hogy itt minden résztvevőben megvan a szándék a találkozásra: amely most egy mosollyal kezdő­dik, de az itteni légkör kitágításaként konkrét projektek­ben folytatódik majd. Keresve az igazságot, rátalálunk a bizalomra, a hitre, amely gátat vet mindenféle félelemnek, mert az Isten iránti hit gyógyít.

Matthias Leineweber, a németországi Szent Egyed Közös­ség vezetője szintén úgy látja, hogy az Együtt Európáért

kezdeményezés segít eloszlatni a globalizációs folyamatok által keltett félelmeket, amelyek önmagunkba zárkózásra indíthatnak. Ugyanis az evangélium, amely a kezdeménye­zésben részt vevő közösségeket összeköti, olyan biztos hátteret ad, olyan biztonságot, ami segít megnyílni a töb­biek felé és segítheti Európát, hogy kitartson az egység és a béke felé vezető úton.

Gérard Testard, a francia Efesia közösség felelőse is a félelmeinktől való szabadulásra biztatott. Ne féljünk gyengeségeinktől, ezek ne tartsanak vissza a találkozás­tól, harcoljunk a rossz beidegződéseink ellen, mert ez hitünk életre váltása. Még soha nem volt ennyire szükség arra, hogy megéljük az egységet a különbözőségben – mondta.

Reménykeltő volt a jelen lévő fiatalok nagy száma. Fran­tišek Talíř fiatal cseh politikus a találkozóból erőt merített ahhoz, hogy elkötelezze magát a politikában, és kitartson annak valódi lényege mellett, ami a többiek szolgálata.

A jelenleg Párizsban élő magyar Fejes Annamária szerint óriási kihívás kelet-európaiként Nyugat-Európában élni, épp ezért jó alkalom volt számára itt eszmét cserélni ezzel kapcsolatban. Napjaink Európájában sok a megosztottság, a félelem, és a fiatalok szeretnének szembemenni ezzel a fő áramlattal. Együtt lehetséges valamit építeni a külön­böző népek között. Annamária álma az, hogy az Együtt Európáért eszmeisége, ami ma egy kis mag, növekedni fog és egyre inkább azzá teszi Európát, aminek lennie kellene: a nemzetek családjává, a népek otthonává.

Fotók: pxhere.com, www.together4europe.org (3)

újváros 2019/1. január–február