Enni vagy nem enni
LÉTKÉRDÉS
Összeállította: Prokopp Katalin
  |
Éhezők és túltápláltak: egy érem két oldala. A Második Táplálkozási Világkonferencián a következő tíz év cselekvési stratégiáit állították föl.
|
Éhezési statisztikák
A FAO 2012. évi felmérése szerint jelenleg 805 millió ember éhezik vagy alultáplált a Földön, ebből 161 millió a gyermek. Az érem másik oldala a túltápláltak száma: 500 millió felnőtt és 42 millió kiskorú. Nem hiányzik a pozitív adat sem, hiszen 1992-ben 1 milliárd 200 millióan éheztek, és mostanra ez kétharmadára csökkent, annak ellenére, hogy a világnépesség növekszik. Azonban aggasztóak a pazarlásra vonatkozó adatok, miszerint a kész élelmiszerek egyharmadát kidobják, és az étkezési termények 23 %-ából bio üzemanyagot vagy takarmányt készítenek.
1992-ben rendeztek először világszintű konferenciát a témában, 2014. novemberében pedig sor került a Második Táplálkozásról Nemzetközi Konferenciára (ICN2), melynek célja az elmúlt 22 év tapasztalatainak megvitatása, a 21. század élelmezési és táplálkozási kihívásainak áttekintése volt. A világ 171 országa képviseltette magát.
Magyar vállalások
Magyarország, a fenntartható fejlesztési célok megalkotásán dolgozó ENSZ munkacsoport társelnökeként, szerepet vállalt a fejlesztési program alakításában. A munkacsoport jelentésében megfogalmazott második cél foglalkozik az 5 év alatti éhező és alultáplált gyermekekkel, és 2025-ig elérendő célokat fogalmaz meg kiemelt célcsoportok – fiatal lányok, várandós és szoptató nők, idősek – megfelelő táplálkozását illetően.
Helyi kezdeményezés a közétkeztetésben működő mintamenza program. Az ebben való részvétel egyre népszerűbb, mert egészségesebb és jobb minőségű élelmiszert tudnak biztosítani az ott étkezőknek. A kitűzött célok szerint ebben a programban a biotermékek aránya 2020-ig eléri majd a 30 %-ot. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás ösztönzésével az élelmiszerveszteség és pazarlás is jelentősen csökkenthető.
Milánói Expo 2015
A Táplálkozási Világkonferencia témájához kapcsolódik a Milánói Expo is. „Táplálni a világot, energiát adni az életnek” – ezzel a mottóval rendezi Olaszország 2015. május 1. és október 31. között a következő világkiállítást, melynek fő témája az egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés lesz. Az Élet Kertjének elnevezett magyar pavilonban három átfogó témát dolgoznak fel: Egészséges hagyományok; Magyarország, a víz országa; Örökség a jövőnek.
|
Táplálkozás és méltóság
Professzor úr, mennyire befolyásolja a versenypiac az egyes régiókban félelmetes méreteket öltő éhezést? 2001-hez képest 2008-ra az élelmiszer termékek ára megduplázódott. Ennek oka nem csak a klímaváltozás, hanem a pénzügyi spekuláció is. Hisz a búza, a rizs, a kukorica és a szója árát a chicagói tőzsde szabja meg, és összefügg bizonyos – többek között mezőgazdasági – munkavállalói kategóriák nyugdíjalapjával. Minél magasabb az ár, annál többet nyer az alap. A pénzügyi spekuláció a többi termékkel egyforma helyzetbe hozta az élelmiszert, és ezzel figyelmen kívül hagyta különleges értékét, mely az emberi élettel való kapcsolatából adódik. Az államfők közül szinte senki nem jelent meg Rómában, inkább csak minisztereiket küldték el a népszerűtlen téma megvitatására. Ezt mivel magyarázza? Nem annyira az a probléma, hogy nem vállalnának felelősséget, de nem szeretnének kötelező érvényű vállalásokat aláírni. A világszintű gazdasági krízisre és arra hivatkoznak, hogy minden országban vannak éhezők, és a saját nemzeti problémákat kell megoldani. A pápa is felszólalt ezen a világkonferencián és kiemelte, hogy a táplálkozási jog alanya nem az, aki általánosságban szegény vagy koldus, hanem az éhező: „Az éhező nem alamizsnát kér, hanem méltóságot.” A pápa óva intette a résztvevőket attól, hogy kitöröljék szótárukból a szolidaritás szót. A hétköznapokban hol kezdjük? 2050-re 9 milliárd lakosa lesz bolygónknak. Ahhoz, hogy a jelenlegi étkezési szintet megtartsuk, és emellett az alultápláltságot és éhezést eltöröljük, a fogyasztást meg kell duplázni. Ezeket a statisztikákat nem azért kell megismernünk, hogy elriasszanak minket, hanem hogy segítsenek átalakítani a természetes erőforrásokhoz, a földhöz és a fogyasztáshoz fűződő viszonyunkat. Forrás: CN |
Az ICN2-n részt vevő delegációk egyhangúlag elfogadták a Táplálkozásról szóló Római Nyilatkozatot és az ennek megvalósítása érdekében szükséges Cselekvési Tervet, melynek kidolgozásában részt vett Vincenzo Buonomo, a római Lateráni Egyetem nemzetközi jog professzora is.Fotó: CN (2)
Új Város – 2015. március