Szakértők egyetértenek abban, hogy a politika mindeddig nem volt képes a pénzintézetek reformját olyan módon előmozdítani, hogy a jelenlegi válság a jövőben elkerülhető legyen. Ilyen körülmények között nincs garancia arra, hogy a következő 15-20 évben egy másik banki és pénzügyi válság nem fordul elő.

 A gazdasági gépezet továbbra is botrányosan igazságtalanul működik, a szegények és gazdagok közötti szakadékot nem csökkenti, hanem növeli. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi piaci rendszer jutalmazza az erőseket és háttérbe szorítja a gyengéket. Folyamatosan erodál olyan értékeket, melyeken a civilizációnk nyugszik. A társadalmi rendet egyre inkább a piaci viszonyok határozzák meg, az erkölcsi érveken a hatékonysági és technikai szempontok kerekednek felül. A világ különböző régióiban súlyos árat fizettünk azért, hogy megtanuljuk: a globális piacok nem oldják meg automatikusan az emberiség problémáit, hanem növelik azokat. A kapitalizmuskritika napjainkban új vitalitásról tesz tanúságot, és nem csak a baloldal részéről, hanem annak a radikális evangéliumi szemléletnek a következményeként is, amely Ferenc pápa tevékenységét jellemzi.

 Engem személy szerint nagy elégedettséggel tölt el, hogy az egyház már nem késve reagál a társadalmi változásokra, mint azt az előző századokban tette, hanem a keresztény gondolkodáson alapuló hatékony megoldásokat keresve új trendek kezdeményezőjeként jelenik meg. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanács július elején nemzetközi konferenciát szervez, ahol a gazdasági élet, a tudomány és a civil szervezetek több jelentős személyisége vesz részt, köztük Kim Jim Yong, a Világbank elnöke, Nobel-díjas közgazdászok, mint Amartya Sen és Joseph Stiglitz, valamint a jótékony tevékenységéről is híres Bill Gates.

Az egyház egy politikai és gazdasági érdekektől mentes, kulturális és erkölcsi hagyományokban viszont gazdag környezetbe hívja a résztvevőket, amely elvben biztosítja azt a kreatív gondolkodást, amely a világ súlyos problémáinak a megoldása felé vezethet. A kihívások világosak, de komoly dilemmáktól terhesek. A nemzetközi részvénytársaságok ma messzemenően visszaélnek azzal, hogy az alkalmazottak jogainak védelme és az adózás csak nemzeti szintű. Ott szedik meg magukat, ahol a munkaerő a legolcsóbb és ahol a legtöbb adókedvezmény nyújtanak, de lehetőleg kibújnak a társadalmi kötelezettségvállalások alól. A nemzetközi szervezett gazdasági bűnözésről pedig még nem is szóltunk.

 A világ valamilyen formában történő globális kormányzása azonban egyszerre tűnik kívánatosnak és szükségesnek, annak érdekében, hogy ellenőrizze a globális piacokat és biztosítsa a javak jelenleginél lényegesen igazságosabb elosztását, ugyanakkor félő, hogy egy ilyen globális hatalom a népek és az államok önrendelkezését túlságosan is korlátozná és identitásuk megőrzését is komolyan veszélyeztetné.

 Vajon egymásra talál-e a konferencián a tudomány és a lélek, a business és a civil szektor, a kormányzatok és a pénzügyi szféra? Ez ma már nem társadalmi utópia kérdése, hanem létkérdés. 

Tóth Pál

Fotó: CN

Új Város – 2014. június

Nemzetközi szinten – Változások élén