Egy nap köd borult a városra, befelhőzte a nagyképűség.

A polgármester azon kezdte törni a fejét, miként mutassa meg, hogy ő többet ér másoknál. És mivel a koronahordás már rég kiment a divatból, úgy döntött, hogy különleges kalapot csináltat magának. Vasárnap, amikor mindenki a parkban sétált, ő is kiment a feleségével. A kalapja akkora volt, mint egy pisai ferde torony, a feleségéé meg, mint egy napernyő. Az embereket elfogta a sárga irigység.

A rákövetkező vasárnapi séta átalakult kiskalapok és nagykalapok, óriás fejfedők fel­vonulásává. Volt köztük egy akkora, hogy nem látszott ki alóla a viselője. Egy másik meg olyan nehéz volt, hogy a hölgy, aki a fején hordta, néhány lépés után ájultan esett össze. A barátnőjét pedig, akinek a fején egy kosárnyi virág virított, száz és száz méhecske fu­tamította meg.

Csilla asszonyságot, süteményekből és cukorkákból készült kalapja miatt annyira ellep­ték a legyek, hogy végül sikoltozva hempergőzött a fűben. A báró drágakövekkel telira­kott cilinderben jelent meg. A szarkák csak erre vártak, és egyenként elcsenték róla az ékességeket. A báró jajveszékelt.

A szél észrevette, hogy gyerekek rejtőznek a bokrok mögött, és remekül szórakoznak a látottakon. Hogy növelje a jókedvüket, a sor mögé kanyarodott. Váratlanul repülni kezdtek a kalapok. Szálltak a gyümölcsök, legyek és méhek is. Mindenki belekapaszko­dott a fejfedőjébe, és a szél, mit sem törődve a kiabálásukkal, egy rét közepére repítette, és ott kört formálva letette őket egyenként. Az emberek annyira szégyellték magukat, hogy nem volt merszük egymásra nézni. Az egyik kisgyerek közéjük állt, és megkérdezte: „Ha ennyire ügyesek vagytok, kalapok helyett nem készíte­nétek nekünk sárkányokat?” Összenéztek, és az arcokra visszatért a mosoly.

Eljött megint a vasárnap, és a kék eget megtöltötték a szelek szárnyán repülő papírsárkányok. Erre a nagy ünnepre a házak ablakai is kitárultak mind, és a nagyké­pűség, mert nem szenvedheti a szél illatát, előbújt a sötét sarkokból, és elrepült mes­szire, nagyon messzire.

Tanino Minuta

Fordította: Bartus Sándor

Új Város – 2010. július-augusztus

alkotó – életmód

KALAPOK VÁROSA