Egy csoportos, informáló célú, internetes üzenetváltás során ezekben a napokban megtudtam, hogy a különböző országokban miként éli meg az utca embere a koronavírus körüli eseményeket.

Mindenfelől érkeznek a hírek a vírus terjedéséről és a felkészülésről a további fejleményekre. A legnagyobb veszélyt nem is a fertőzés, hanem a tájékozatlanság és a rémhírterjesztés jelenti. Az egészségügyi kockázat természetesen egyáltalán nem lebecsülendő, ám a pánik(-keltés) semmi esetre sem jelent megoldást. Ilyenkor a legjobb, amit az ember tehet, ha alaposan és megbízható forrásokra támaszkodva tájékozódik az aktuális helyzetről, kerülve az ismeretlen, nevenincs hírportálok rémisztő és legtöbbször hiteltelen riogatását.  Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy közeli jó barátaim vannak sokfelé a világban, a Távol-Kelettől Amerikáig. Egymás híradásain keresztül mindannyian kicsit tágabb rálátást kaphattunk a napokban az aktuális helyzetről. Álljon itt ebből egy-két szemelvény:

Heirin Dél-Koreában él: az ő országa a leginkább érintettek között van a világon. Sok nagyobb rendezvényt lemondtak, hogy visszafogják a vírus terjedését, köztük egy, a nemzetközi Egyesült Világ Hetére tervezett tavaszi találkozót. Ő aggódik és az imáinkat kérte.
Dzsíhan szintén koreai, de ő Heirinnel ellentétben a fővárosban él, ahol még szigorúbban veszik a helyzetet. Mikor beszéltünk, elmondta, hogy még 11 napig nem szabad kimozdulnia lakásából, és már most rettentően unatkozik.
A dél-amerikai országokba éppen csak megérkezett a vírus, néhány dokumentált esettel (jobbára Olaszországból). A közhangulat Brazíliában João leírása alapján nagyjából olyan, mint nálunk: sokan aggódnak, lerabolják a boltokból a tartós élelmiszereket, de egyelőre nem terjed a fertőzés.
Gloria Hong Kongból azt írta, ő nem aggódik különösebben. Egyrészt, mert egész családjával fokozottan ügyelnek a higiéniára (antibakteriális szappantól kezdve a maszkokig), másrészt mert a szomszédos Kínában a fertőzöttek mostanra több mint fele már gyógyultan hagyta el a kórházakat. Az utcán a maszkok hordása máskülönben elvárt, de ez nem jelent nagy újdonságot, lévén a légszennyezés miatt ez eddig is ajánlott volt.
Shannelle a Fülöp-szigeteken szintén derűlátó. Mint mondja, országában alig néhány betegről tudni, és ők is külföldön fertőződtek meg. A vírus láthatóan nem viseli jól a helyi forró, száraz klímát, s ez nekünk is jó hír, tekintve, hogy szép lassan Európa felé közeledik a nyár.

És Magyarországon? Azt hiszem, helytelen volna abba a hitbe ringatni magunkat, hogy a vírus elkerüli hazánkat (és ne is rémüldözzön senki feleslegesen, amikor ez majd megtörténik), de a WHO és a magyar járványügy útmutatása alapján a kézmosásra, alaptisztaságra a szokottnál tényleg sokkal jobban ügyelve nem kell világvégére készülni. Persze az sem hátrány, ha a vakációt nem egy szöuli karantén falai közé tervezzük.

Veres András

Fotó: pixabay

egészségügy, kommunikáció, koronavírus