Lengyelország, Krakkó, 2015. május 16. – Nemzetközi projekttalálkozó
Írta: Kulcsár Péter

Slow Tech Konferencia – Jegyzetek

Áttekintés

• Média ökológiai felnőttképzés játékokon keresztül
• A Grundtvig Lifelong Learning Programme finanszírozásával

 

Miért SlowTech?

• Hiányzó egyensúly a személyes életben és a társadalmi érintkezésben
• Képernyő-függőség

 

Céljaink

• Segíteni a felnőtteket – akiknek kevesebb ismeretük van az új médiát illetően – elkerülni a függőséget és a társas interakciók megtörését
• Hatékony együttműködés elérése nemzetközi összefogással
• A különféle média típusok erősségeinek és gyengeségeinek elemzése
• Játékos tevékenységek és gyakorlatok széles skálájának felvonultatása a mindent elsöprő technológia ellensúlyozására

 

Miért választottuk a játékot, mint módszert a felnőttképzéshez?

• Minden érzékeléssel együtt a teljes embert igénybe veszi a tanulási folyamatban. Teremtő módon teret biztosít valódi kapcsolatok építéséhez.
• A játék fejleszti a szociális kompetenciákat. Olyan 21. században nélkülözhetetlen készségeket igényel, mint a pozitív interakció, kommunikáció, csapatépítés, kultúraközi megértés és társas viselkedés.
• Az adott cselekvésünk iránti lelkesedésre ösztönöz.
• Szórakozva tanulni, az ismeretelsajátítás leggyümölcsözőbb módja.

 

Kik vagyunk?

• Magyarország
• Franciaország
• Lengyelország
• Németország

 

A találkozók témája

• Workshop – Lengyelország – 2014 március
• A média története és fejlődése a web 2.0 óta

 

• Workshop – Németország – 2014 június
• Készségek elsajátítása, hogyan használjuk a játékokat, hogyan dolgozzunk együtt másokkal

 

• Workshop – Franciaország – 2014 szeptember
• Film – hogyan válasszunk ki, mutassunk be és értékeljünk egy filmet. A vita, mint a résztvevők közötti társas interakció építője. A film nem csak az egyén szórakoztatására alkalmas.

 

• Workshop – Magyarország – 2015 február
• Internet – facebook és közösségi média hálózatok, chat, streaming, különleges figyelemmel a felnőttek és a szülők szerepére. A közösségi média használatának erős és gyenge pontjai.

 

• Workshop – Lengyelország – 2015 május
• Az eredmények megosztása nemzeti és nemzetközi hallgatóság előtt

 

Wojciech Otrebski – Elméleti megközelítés

Szakértőink: Robert Szwed, Piotr Francuz, Iwona Ulfik Jaworska

A média története és fejlődése

• Az információs forradalom kellős közepén vagyunk
• Sokan nem tudják követni a változások ütemét, a fejlődés sebesen halad előre
• 15.század – Gutemberg, 19.század – telefon, televízió stb.
• Minden társadalom kommunikációra vágyik, mind több és több fiatal próbál többet közölni egy szélesebb közönséggel, el vagyunk árasztva információval – hogyan kezelhetjük ezt?
• A média befolyásol teljes társadalmakat, államvezetést, gazdaságot, közösségi tevékenységet és személyes viselkedést. Mindenki érintett.
• Minél több időt töltünk a tömegkommunikációval, annál kevesebb időnk marad a szemtől szembeni találkozásokra és a csoportos interakciókra.
• Hagyományos média: a kevés ember által előállított információt a kiadó elterjesztette sok ember számára – a kiadó birtokolta az információt és komoly befolyással rendelkezett annak kiválasztására és ellenőrzésére.
• Új média: bárki megoszthat bármit bárkivel a világon azonnal, válogatás és ellenőrzés nélkül
• Web 2.0 biztosítja az infrastruktúrát a fejlődéshez:
• megtalálni, és kapcsolatba lépni emberekkel határokon keresztül
• tudomást szerezni arról, mit csinálnak mások
• ötletek és tapasztalatok cseréje rendkívül gyorsan
• Változások a személyes életben:
• Akkor lépek kapcsolatba másokkal, ha van rá időm. –> Rendszeresen és saját indíttatásból lépek kapcsolatba másokkal.
• Csak e-mailt használok. –> Számtalan eszközt használok.
• Időnként frissítem az információimat. –> Folyamatosan figyelem a környezetemet.
• “mindennel azonnal képben kell lennünk”

 

Az audiovizuális média idegi-kognitív bázisa

• A fő igénybe vett terület az elme, valamint az érzékelési rendszer. A teljes testnek szerepe van az információ és a médiából érkező tudás észlelésben és befogadásában.
• A jelentés meghatározása – figyelembe kell vennünk értékeinket, tudásunkat, temperamentumunkat, attitűdjeinket, nemünket, képzettségünket, előítéleteinket, sztereotípiáinkat, meggyőződéseinket, intelligenciánkat, hangulatunkat
• Az információ-feldolgozás sebessége – milyen gyorsan képes agyunk kezelni mindenféle információt
• Nézőpontok, látásmódok sorozata
• Figyelem: hiányzó elemek, koncentrálás a mozgó tárgyakra, szövegekre és arcokra, a mozgás paramétereinek előérzete, a figyelem tehetetlensége
• A hangulat és az érzelmek szerepe

Az üzenet tartalmának megértése

• Nem jelenti azt, hogy az üzenet a küldő szándékai szerint lett megértve
• Az üzenet befogadói jelentése eltér az adott jelentéstől a kognitív rendszer korlátai miatt.

 

A túlzásba vitt médiahasználat pszicho-pedagógiai problémái

“A technológia nem csak azt változtatja meg, mit teszünk, hanem azt is, kik vagyunk.”

Lehetséges veszélyek:

• Média-erőszaknak való kitettség
• Szexualizálásnak és pornográfiának való kitettség
• Internet függőség

Média-erőszaknak való kitettség:

• Az erőszakos jelenetek valósághűek a filmekben, játékokban
• Agresszív karakterekkel való azonosulás
• Két fajta hatás:
• Rövid távú – növeli az agresszív viselkedés valószínűségét közvetlenül utána
• Hosszú távú – a média-erőszaknak kitett gyermekek megnövekedett agressziót mutathatnak felnőtt korukban

Szexualizálásnak való kitettség:

• A magazinokban és az interneten a fiatalok számára bemutatott információk között nagy mennyiségben találhatóak szexuális tartalmúak, olyan képeket mutatnak, amelyek azt sugallják. hogy az élet legfontosabb része a szexuális vonzerő vagy viselkedés.
• A szexuális tartalmakhoz való hozzáférés nagyon egyszerű
• Az online szexuális tevékenységek két elsődleges formája: alacsony önértékelés, depresszió, önszexualizáció, merész szexuális viselkedés
• Legveszélyeztetettebbek: az alacsony önértékeléssel és torzult testképpel rendelkező emberek

Internet függőség

• Nagyon hasonló tünetek, mint az alkohol- vagy drogfüggőségnél, de eltérő kezelési módszerek szükségesek
• Túlzott vagy kevéssé kontrollált belefeledkezés, kényszeres viselkedés a számítógép használatot és az internetelérést illetően

 

Krizsán Viktória

A téma fontossága: másodpercenkét 4000 fotót töltenek fel a facebookra

Cél: a technológia egészséges használatának elősegítése, szakszerű ötletek adása

Az új technológia-használat értékelése:

• Hasznos és káros
• A technológiával töltött túl sok idő felülírhatja az egyéb cselekvésekkel töltött időt
• Használható felfrissítő tevékenységként
• Társasági élet: a virtuális közösségi tevékenységek elszigeteltséghez vezethetnek
• Fizikum, agy: a túlzott használat elhízáshoz vezethet, de a mérsékelt használat növelheti a reakció-időt

Tanulás – befolyásolja a koncentrációt és figyelemzavarokhoz vezethet, ugyanakkor fejlesztheti a kreativitást.

Élvezeti források

Hogyan vessünk véget a túlzott használatnak?

• Legyenek célok, segíteni a gyermekeket a célkitűzésben, miért éri meg leállni a túlzott médiahasználattal.
• Kis szokás, rituálé, hogy megállítsuk a túlzott használatot – elmondani egy rövid imát, stb.
• Kültéri szünetek
• Emlékeztetők beállítása a telefonon – a család képe

Javaslatok – mélyebb megértés

A játékok kiválasztása és a játék módja mély személyes tartalmakat mutat – a gyermekek sikeresnek érzik magukat a játékban, kérdezzük meg – miért olyan fontos ez neked? Miért választottad ezt a játékot? Miért fontos ezt ismerni? Hogy ment a játék? Érdeklődj, mit játszik a gyermeked. Hogyan érthetjük meg őket jobban?

Határok szabása + Szankcionálás

A gyerekek szabályozzák magukat? Nem.

Kulcs a következetesség.

Hiányzó önbizalom vagy elszántság, nézeteltérés.

 

Online Erőszakoskodás

• Folyamatos, ismétlődő.
• Jellemzői: az áldozat fenyegetettséget, tehetetlenséget, kétségbeesést érez – névtelen.

 

• Formái:
• Lejáratás – pletyka, valótlan információk terjesztése más emberekről
• Zaklatás – agresszív üzenetek küldése
• “Flame war” két csoport között – sértő, ellenséges hozzászólások
• Rászedés
• Cyber követés – kémkedés az online viselkedés után
• Szexuális tartalmak megosztása

 

• Következmények:
• szorongás
• félelem
• magány
• önértékelési problémák
• depresszió
• öngyilkos gondolatok

 

• Mit lehet tenni, hogy megállítsuk?
• Megelőző előadások a témáról
• Közbeavatkozás
• Közvetítés

 

 

Mario Ponta – Film Viták

A filmnézés mindenféle reakciót kiválthat, és párbeszédre ösztönözhet minket másokkal.

A film vita a Slow Tech project része volt. Segített minket, hogy kissé eltávolodjunk a vászontól.

 

A film viták pozitív jellemzői:

• Nagyon egyszerű tevékenység.
• Megnevezzük érzelmeinket, leírjuk érzéseinket
• Felsoroljuk a képsorokat, amelyek tetszettek, s amelyek nem
• Megfogalmazzuk az érzéseket és kifejezzük az ötletek, amelyek segítenek megszelidíteni a vásznat.
• Beszélünk értékekről/választásokról.

 

Szakértői nézőpont / amikor a közönség filmet néz:

• Van, aki hagyja, hogy keresztülmossa őt – tovafolyjon mint a víz
• Van, aki elkezd ötletelni
• Van, aki megfigyeli a zenét, a megvalósítás minőségét
• És van, aki átéli.

 

A filmnézés a legtöbb ember számára főként szórakozás.

A filmek segíthetnek értékelni más embereket, különböző országokból és kultúrákból. A filmnézés és a vita felszabadíthatja az értelmet.

 

Módszerek:

• Áttekintés
• Ismerjük a közönségünket: korosztály, szociális háttér, filmnézési tapasztalatok. A foglalkozás előtt válasszunk egy filmet és nézzük meg azt gondolatban a hallgatósággal.
• Idő: Mennyi idő áll rendelkezésünkre a teljes foglalkozáshoz? Hagyjunk időt a végén a vitára.
• Helyszín: könnyen megközelíthető legyen, elég sötét, a vászon a bejárati ajtóval szemben legyen, zajmentes, megfelelő hőmérsékletű – nem túl hideg, nem túl meleg.
• Felszerelés: jól látható (nagy és világos vászon), jól hallható (jó hangszórók), a szaggatott, akadozó lejátszás elkerülése (nem megfelelő laptop)
• Extrák: popcorn – nem javasolt, takarítani kell utána

 

A film vita összetevői:

1. Bevezetés:

• Tegyük világossá, hogy a fő cél együtt fejlődni
• Miért választottuk ezt a filmet: Szeretem ezt a filmet, mert… (legyünk lelkesek)
• Adjunk egy vagy két lehetséges útvonalat a film értelmezéséhez – pl. a főszereplő fejlődése nagyon fontos
• Említsük: a filmet vita követi, hogy jobban megérthessük azt

2. A film megnézése

• Eredeti hanggal, feliratozva vagy szinkronizálva?
• Mutassuk meg a DVD létét

3. A vita

• Hagyjunk egy rövid időt üresen a film megemesztésére – a végén halkítsuk le a zenét, lassan kapcsoljuk fel a fényeket – legyen átmenet.
• Hagyjuk nagyon nyitottan a párbeszédet: Mit gondoltok? Mit éreztek? Hagyjuk szabadon kifejezni az érzéseket.
• Ezután válthatunk egy irányítottabb megosztásra: mind egyszerre, kisebb csoportokban, vagy kis csoportokban kezdve majd együtt folytatva
• Segíthetjük a vitát kérdésekkel:
• Kik a főbb szereplők és miért fontosak ők?
• A cselekmény hosszú vagy rövid időt ölel fel?
• Melyek a film legfontosabb pillanatai?
• Mi okozott nehézséget a film kapcsán?
• Hogyan változnak a kapcsolatok?
• Volt-e a rendezőnek kiemelt célja?
• Sajátos kérdések

 

További tippek

• Mikor mind együtt vagyunk, a kérdéseket ki lehet vetíteni a vászonra.
• A kis csoportos vita mindenkinek lehetőséget ad a megszólalásra (egy kérdéssor minden csoportnak)
• Témák a filmben – az élet mély témái: szeretet, veszteség, remény, kétségbeesés, öröm, fájdalom, stb.
• Segítsük az embereket kapcsolatot találni a saját életük és a film témája között.

 

Minden esetben:

• Koncentráljunk a film témájára
• Védjük ki a túlzottan beszédes embereket
• Legyünk tisztelettel mindenki iránt

 

A SlowTech projekt során megtekintett filmek:

• Battle of Warsaw
• The life of others (Das leben der anderen)
• Play time
• Kontroll

 

Alois Hechenberger – A játék világa és interaktív játékok – játék mint az egészséges párbeszéd eszköze

A játékról beszélve

• “A játék a gyermek legfontosabb fejlődési faktoraihoz tartozik.” Friedrich Fröbel
• “A játék a kutatás legmagasabb formája.” Albert Einstein
• “Az ember a maga teljességében, a szó igazi értelmében ember, amikor játszik.” Friedrich Schiller
• “Az emberek nem hagyják abba a játékot, mert öregszenek. Öregszenek, mert abbahagyják a játékot.” George Bernard Shaw

 

Nevelési érték – fontos minőségek

Milyen eredményeink vannak?

• A játék itt és most történik – mindenkit be kell vonni a játék aktuális menetébe, valóban jelen kell lenniük.
• Élvezzük a játékot – megtapasztalni és megosztani az örömet másokkal sokkal fontosabb, mint nyerni vagy veszíteni.  – a nevetésnek gyógyító ereje van.
• Az egész embert igénybe veszi – a játékban minden emberi érzékelés részt vehet és hozzájárulhat egy magasabb életminőséghez
• A közösség és a párbeszéd megtapasztalása másokkal – a más játékosokkal való közös munka kapcsolatot épít, az egyéni cselekvésnél sokkal inkább támogatja a csapatmunkát.
• Támogatni a bennünk élő gyermeket – helyesen játszva egy játékot sok esetben fejleszthetünk gyermekkorban már tapasztalt készségeket: spontaneitást, képzelőerőt, kíváncsiságot.
• Párhuzam a mindennapi élettel – együtt játszani azt jelenti, együtt élni, megosztani és tisztelni a játékszabályokat pozitív irányelveket adhat az élethez

 

Osztályozás – milyen játéktípusok léteznek?

• Valamivel játszani – tárgyak, anyagi játék
• Valamiként játszani – szerepek, szerepjáték
• Valamiért játszani – szabályok, verseny, sport játékok

 

Funkciók – mit tanulunk játék közben?

 

Négy szempont:

• Kognitív – új ismeret elsajátítása, a szókincs bővítése, a tudás fejlesztése vagy ismétlése játékos formában gyermekek és felnőttek számára – pl. quiz játékok, főleg iskolákban használatosak
• Szociális – az együttműködés más játékostársakkal segíti a szabályok elfogadását, tervek és stratégiák fejlesztését a siker érdekében
• Érzelmi – egészséges játék élmények pozitív hatással lehetnek az egyén mentális egyensúlyára
• Motorikus – a gyermekeknek szükségük van a mozgásra – a mozgás örömének megtapasztalása növekvő fontosságú erőforrás a kisgyermek számára