A fenti kérdés megválaszolására szakértők, politikusok, újságírók és laikus érdeklődők gyűltek össze 2013. szeptember 6-án, a Károlyi-Csekonics Rezidencián Budapesten. A Családháló.hu és a Három királyfi, három királylány mozgalom közös rendezvényén beszédes adatok és a 2011-es népszámlálás tényei segítettek útba igazodni a magyar társadalom demográfiai helyzetével kapcsolatban.

Elsőként Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Beszédében rávilágított, a családépítés összetett folyamat, nem útépítésről vagy kórházfejlesztésről van szó. Egy kormány maximum ösztönözni tudja a társadalmat, közvetlen hatása nincs. Példaként említette, hogy a család esetében nem egy automatáról beszélünk, ahol bedobunk kettőszáz forintot, és az rögtön kiadja a Túró Rudit. Hangsúlyozta, hogy a gyermek az öröm forrása is. Amikor meglátunk egy gyermeket, mosoly ül ki az arcunkra. Mégis, a 2011-es népszámlálás adataiból az olvasható ki, hogy minden magyar 18 évesen eggyel több gyermeket szeretne, mint amennyit valójában a későbbiekben vállal. 18 és 30 éves kor között történik valami, ami miatt az eredeti elképzelések nem valósulnak meg. Rétvári Bence szerint ezért az államnak fontos feladata azt segíteni, hogy ezek a tervezett gyermekek is megszülessenek. Az államtitkár szerint ehhez az első lépés az lehetne, ha a várandós édesanyáknak jóval nagyobb társadalmi megbecsülés járna a jelenleginél. Hatással kell lenni a közgondolkodásra – húzta alá Rétvári Bence.

Németh Zsolt a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese a figyelemfelkeltő Búcsúkeringő? címet adta előadásának. A szakértő a 2011-es népszámlálás leglényegesebb demográfiai adatait ismertette. Elsőként arra világított rá, hogy az elmúlt tíz évben 260 ezerrel csökkent Magyarország népessége. Egyedül Pest megyében nőtt, Békés megyében viszont 9%-kal csökkent a lakosság lélekszáma, ami igen drasztikus adatnak értékelhető. A mostanában sokszor napirenden lévő migráció kérdéséről Németh Zsolt elmondta, a vándorlás nemzetközi trend. A poszt szovjet országok közül Magyarország nincs a vezető országok között, nálunk jóval alacsonyabb a kivándorlás, mint például a lengyeleknél. A népszámlálás adatai arra is rámutattak, hogy a vallásnak pozitív szerepe van a népesség növekedése szempontjából. Azoknál a családoknál, akik valamilyen vallási közösséghez sorolták magukat, szignifikánsan magasabb a gyermekek száma. A baptisták járnak az élen ebben a tekintetben. A vallásokkal kapcsolatos mutatók szintén figyelemre méltó adatokat hoztak elő. A magukat katolikusnak mondók száma 5,5 millióról 3,8 millióra változott tíz év alatt, százalékot tekintve hasonló csökkenés figyelhető meg a másik két nagy történelmi egyház esetében is. Növekedett a kisegyházakhoz tartozók és azok száma is, akik a népszámláláson egyáltalán nem válaszoltak a vallásos meggyőződéssel kapcsolatos kérdésre (1,1 millióról 2,7 millióra). Történelmi mélypontra esett a házasságok száma, egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára ez az életforma, bár továbbra is ez élvezi a legnagyobb társadalmi támogatottságot.  A 30 év alatti férfiak 95%-a nőtlen, a 30 év alatti nők 88%-a hajadon. Az egyre erősödő individualizmus mutatható ki abból az adatból is, miszerint Magyarországon egyre több a háztartás (elaprózódó társadalom), jelenleg 4,1 milliót tartanak számon. Budapesten a háztartások 41%-ában mindössze egyetlen ember él. Németh Zsolt összegzésképpen a következőket állapította meg a 2011-es népszámlálás adatai alapján: a szülőképes korban levő nők száma csökken; az első gyermek megszületése időben egyre későbbre tolódik; gyarapodik a gyermektelen nők száma; csökken a termékenységi ráta; elöregedik a népesség – dinamikáját veszíti a társadalom; hagyományos családmodell visszaszorulása, a házasodási kedv elillanása; a társadalom atomjaira hullik; szélsőséges individualizmus figyelhető meg. Mindezek rendszerré álltak össze, amelyen nehéz változtatni.

A KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettesének igen lehangoló előadását Benkő Ágota beszéde követte. A Népesedési Kerekasztal koordinátora kiemelte: nagyon nagy baj van, és ha ezek a jelenleg is tartó demográfiai folyamatok így mennek tovább, menthetetlenül elfogyunk, illetve az elöregedés miatt összeomlik a társadalom. A kormányok ideológiájuktól függően álltak hozzá a kérdéshez – állapította meg. A gyermekvállalás nemzetgazdasági érdek is, emiatt is rendkívül fontos. A gyermek közjó, a jövőbe való beruházás, a szülők időskori biztonsága – emelte ki Benkő Ágota. Szükségesek lennének a családbarát vállalkozások, a családbarát munkahelyek, a családbarát jogrendszer és a családbarát oktatás. Mindezek elengedhetetlen feltételei annak, hogy a negatív tendencia legalább mérséklődjön. A Népesedési Kerekasztal koordinátora a legfontosabb teendőnek a közösségek és a civil kezdeményezések támogatását nevezte meg, valamint a média által sugallt sztereotípiák visszaszorítását. Csak a közösségekkel, a civilekkel sikerülhet – zárta mondandóját, majd hozzátette: az alapvető cél az lenne, hogy a magyar társadalom a népesedéspolitika kérdésben konszenzusra jusson.

A konferencia második része Pongrácz Tibornénak, a KSH Népességtudományi igazgató helyettesének előadásával vette kezdetét. Az előadó ábrákkal és pontos adatokkal szemléltette, hogy a „Ratkó unokák” nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Amíg az 1960-as években 90% esélye volt annak, hogy egy nő házasságot köt, ma már csak 37% ez a szám. Pongrácz Tiborné beszédében többször is visszatért ahhoz a tételmondathoz, miszerint akié az ideológia, azé a győzelem. A bemutatott adatokból kiderült, hogy a rendszerváltás óta jelentősen megváltozott a házassághoz és az élettársi kapcsolathoz való viszonyulás. Utóbbival lényegesen megengedőbb lett a magyar társadalom, bár még mindig a házasságot tartja a legvonzóbb életformának. Az előadó kiemelte, a házasságok még mindig jóval stabilabbak az élettársi kapcsolatoknál. Javaslata szerint az első lépés az lehetne, ha sikerülne időben visszább húzni az első gyermek vállalását illetve sikerülne több munkahelyet biztosítani, főleg a fiataloknak.

Szalai Piroska miniszteri biztos néhány perces előadásában a kisgyermekes nők foglalkoztatásáról beszélt. Rámutatott, hogy az öt évvel ezelőtt indult pénzügyi válság óta a családoknak kiemelten fontos, hogy az édesanya is rendelkezzen biztos munkahellyel, vagy kereseti lehetőséggel. A kisgyermekes nők foglalkoztatását tekintve nyugati szomszédunk Ausztria jár az élen. Magyarországon az utóbbi időben javult a helyzet, de még mindig van mit javítani ezen a területen. Szalai Piroska hangsúlyozta, magunkhoz képest jelenleg 20 éves csúcson vagyunk. A miniszteri biztos szerint megoldás lehetne, illetve a további fejlődést segítené, ha a munkaerőpiac jóval rugalmasabb lenne a mostaninál. Ez hozzájárulna a születések számának növekedéséhez is.

A konferenciát Bagdy Emőke pozitív töltetű, dinamikus előadása zárta, ami jól jött a rengeteg elrettentő adat után. A professzor asszony kiemelte: kliensei között sok a fiatal, így testközelből ismeri a párkapcsolati problémákat, az egyedüllétből fakadó nehézségeket, a megoldhatatlannak tűnő konfliktusokat. Hozzátette, hogy az életet a párkapcsolat és a család képes szolgálni, az élet alaptörvénye pedig úgy foglalható össze: az életet gyarapítunk szükséges. Felnőttnek az a személy tekinthető, aki tud felelősséget vállalni és elköteleződni. Ez különösen nehéz világunkban, ahol “az én gyulladásos megbetegedése zajlik”, és mindent el akar borítani a hedonista, énközpontú szemlélet. Az ismert pszichológus aláhúzta a meghittség becsületének helyreállítását és azt, hogy az embernek szüksége van egy társa. Előadását egy Jung-szemléletű tulajdonság-listával zárta, ami megkülönbözteti a nőket és a férfiakat egymástól, mégis ajándékká teszi őket egymás számára. A nőknél ezek a pszichológiai-biológiai tulajdonságok például: a fogamzás, kihordás, teherviselés, megszülés, kitárás, várakozás, készenlét, fogékonyság, befogadás, megtartás, növelés, nevelés, részletezés, kiterjesztés, érvelés, vonzás, életkibocsátás önmagát odaadással. A férfi funkciók pedig megkeresés, utánajárás, felkérés, termékenyítés, újrakezdés, szívósság, behatolás, átvitel, elengedés, célratörés, mentális szigorúság, átrendezés, tervezés, befejezés, uralás, befejezés, életbelevitel. A pszichológus asszony gondolatait és a konferenciát azzal az üzenettel zárta, hogy ha száz ember egy helyen ugyanazt szeretné, akkor abból egy új gondolat születik majd valahol a világban. Közösen el tudunk indítani egy olyan változást, ami az életet szolgálja majd. Biztonság, szeretet, tisztelet – emelte ki beszédének kulcsszavait a professzor asszony.

Fotók: családháló.hu – Ancsin Gábor