A Genfest második napján meghirdetett Egyesült Világ Projekthez eddig már több ezren csatlakoztak, közel tízezer aláírás érkezett az online petícióra, mely azokat az egyéneket, csoportokat hivatott összegyűjteni, akik a testvériség mellett köteleződnek el.

A projekt az ötlete még 2011 júniusában fogalmazódott meg azon a római találkozón, ahol a Genfest témájáról és mottójáról is döntöttünk. Nem túlzás kijelenteni, hogy az ott tapasztalt atmoszféra az egység lelkiségének új perspektívái felé irányított minket. Mert mit is akarunk? Előmozdítani és terjeszteni az egyetemes testvériség kultúráját az intézményi és a személyes kapcsolatok szintjén, valamint a civil társadalomban. Emmaus elégedett volt javaslatunkkal, amit „széles látókörű”-nek és „jól kitalált”-nak nevezett, és arra ösztönzött minket, hogy bátran vigyük előre az ügyet. Az Új Város szeptemberi lapszámában sorra vettük a projekt egyes elemeit, most arról írunk, mi valósult már meg és mi várható még 2013. május 1-ig, amikor hivatalosan is végéhez ér a Genfest éve.

Folyamatosan érkeznek a hírek a világ minden tájáról. Burkina Fasóból írja Richard, Paul és Dominique: „Két héttel ezelőtt mi is elindítottuk a projektet a fiatalok körében. Először is összehoztunk egy találkozót, ahova a barátainkat hívtuk meg. Összesen nyolcvanan jöttek el, ebből ötvenen teljesen újak voltak. Kötetlen beszélgetést követően bemutattuk az Egyesült Világ Projekt részleteit. Nagy örömmel és boldogsággal töltött el minket a fogadtatás. Néhányan azonnal megkérdezték: "Akkor miért nem találkozunk más fiatalokkal is?", "Jó lenne vinni ezt a hírt az iskolákba!" Szóval, rögtön az elején nyolcvan aláírás összegyűlt a petícióra. Másnap már hallottuk is, hogy az egyik fiatal engedélyt kért az egyik iskola igazgatójától, hogy oda is mehessenek beszélni a projektről. Egy másik iskolában 150 fiatal jelezte, hogy aláírja a petíciót és csatlakozik hozzánk. Közben tevékenyen is előmozdítjuk az egyesült világ ügyét. Decemberben a közösségünk felnőtt tagjaival együtt elmegyünk egy közeli börtönbe, hogy programot készítsünk a rabok számára."

Joseph írja Libanonból: „Amikor októberben bombatámadás érte Beirut városát, nem lehetett kétséges, hogy valahogy reagálnunk kell az eseményekre. Egyik barátom, aki ott volt a Genfesten, közösbe dobott egy ötletet. Szervezzünk egy jótékonysági koncertet azok megsegítésére, akiknek lakhatatlanná vált vagy megrongálódott az otthonuk. Más szervezeteket is megkerestünk, akikkel összefogva néhány napon belül már a megvalósítás mezejére léptünk. Egy héttel a bombatámadás után létrejött a koncert, ugyanis éreztük, az ügy nem tűr halasztást. A gondviselés szinte minden elképzelhető módon segítségünkre volt. Nem kellett fizetnünk a hangosításért, egy étterem szendvicseket ajánlott fel, egy gyümölcslevekkel foglalkozó vállalat pedig félezer üdítőt bocsátott rendelkezésünkre, abszolút térítésmentesen. Az este csodálatosan sikerült, több mint kétezer fiatal jött el! A koncert előtt beszéltünk a Fokoláre Mozgalom céljairól és az Egyesült Világ Projektről. A résztvevők közül sok százan aláírták a petíciót és végül igen magas összeget sikerült eljuttatnunk a rászoruló családoknak.”

Corbin Texas államban él, az Amerikai Egyesült Államok déli részén. Ő így ír: „Sokat töprengtem az én részemről. Középiskolában vagyok végzős, így állandóan beleütközöm azokba a kérdésekbe, amelyek az életem alakulására vonatkoznak. Mit fogok csinálni? Melyik egyetemre kerülök be? Mit fogok tanulni? Hogyan alakul majd a karrierem? Ezek a megválaszolásra váró kérdések mind-mind komoly nyomásként nehezedtek rám eddig. Azonban a Genfesten, miután annyi csodálatos és boldog emberrel találkoztam, akik teljesen különböző szakmákat végeznek és teljesen különböző élethelyzetekből jönnek, rájöttem, hogy nem számít, mit csinálok, mivel foglalkozom. Mindaddig, amíg a szeretet áll életem középpontjában, boldog leszek. Tehát az, hogy egy építőipari cégnél helyezkedem el, papként tevékenykedem vagy saját vállalkozást működtetek – mind másodlagos, ha az egység lelkisége mellett kötelezem el magam. Isten fog vezetni, engedni kell, hogy ő irányítson akarata szerint.”

Valóban akkor járunk jó úton, ha Istennél van a gyeplő. Ez jelenti a lelki alapot ahhoz, hogy cselekedni tudjunk. Az út pedig tovább tart, az Egyesült Világ Projekt számára is. Kulcsfontosságú pillanat lesz 2013. május 1-jén Jeruzsálemben, amikor a Genfest évének zárásaként összeszámoljuk a beérkezett aláírásokat és hivatalosan is útjára indítjuk az Egyesült Világ Megfigyelő (United World Watch) nevű kezdeményezést, mely folyamatosan szemmel  tartja és nyilvánosságra hozza a testvériség megvalósítására irányuló egyéni vagy csoportos kezdeményezéseket világszerte, valamint kampányokat szervez az Egyesült Világ Projekt széles körben való megismertetésére. Ezeken kívül kérelmezzük az ENSZ megfelelő szerveit, hogy az immár húsz éve működő Egyesült Világ Hetét nyilvánítsa saját, nemzetközi szintű programjának. Ennek érdekében már történtek is lépések. Kapcsolatban vagyunk az ENSZ Fókuszpont az Ifjúságért nevű szervezetével, akik a további munkát segítik. Szintén folyamatban van az UNESCO felkérése a 2013-as Egyesült Világ Hete védnökségére.

A hidak tehát épülnek, alakulnak. A mi részünk leginkább abban van, amiről a fiatalok is írtak. Miközben terjesztjük a projekt hírét, hétköznapjainkat – különösen most a téli, szürkeségbe vesző munkanapokat – éljük meg úgy, hogy minden találkozás lehetőség legyen egy híd felépüléséhez.

www.unitedworldproject.org – az Egyesült Világ Projekt nemzetközi honlapja

http://petition.unitedworldproject.org/ – az online petíció elérhetősége

Fotók: http://giovaniperunmondounito.blogspot.hu/