Nem csupán a halászléről híres
Csodálatos Baja

Ha az ember meghallja a Bács-Kiskun megyei Baja városának nevét, valószínűleg rögtön az ízletes halászlé és a finom étkek jutnak eszébe. Azonban a Duna-parti település a fesztiválok otthona is, számos rendezvényt lát vendégül  öt hónapon keresztül, egészen október legvégéig. A Csodálatos Baja 2012 fesztivál boros napokkal, ismeretterjesztő programokkal, musical bemutatóval és még sok más érdekességgel várja a látogatókat. Szeptember 22-én és 23-án például az V. Bajai Újbor Fesztiválnak ad otthont a Szentháromság tér. Az újbor fesztivál 2012-ben kiegészül a természetkedvelők és a vadászok seregszemléjével is. A gemenci ártéri erdő ugyanis páratlan érték a közelben: több mint ötezer hektárnyi védett terület, egyedülálló növény- és állatvilág, igazi vadász- és horgászparadicsom a Duna mentén. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő környezet. Ha nincs baja, irány Baja!

Kosztolányi Dezső a többiekről
Ércnél maradóbb

Sajátos antológia lát napvilágot szeptember hónapban. „Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb, s a királyi gúlák ormánál magasabb, éhes záporeső, bamba-dühös vihar el nem döntheti ezt, állja a végtelenévek hosszú sorát s a rohanó időt” – írta Horatius valamikor még az I. században. Ugyanezt vetette papírra Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlap hasábjain 1935-ben, amikor fordításokkal foglalkozott. Az Ércnél maradóbb válogatás Kosztolányi publicisztikáiból azokat az írásokat tartalmazza, amelyek a világirodalom legfontosabb szerzőiről szólnak, bemutatva egy-egy kort és pályaívet. Ritka az olyan antológia, ahol egy alkotó társairól mond véleményt, vagy más alkotók művészetéről. Az antológia a latin műveltségtől kezdve teljes európai körképet tár elénk, Horatiustól Goethén és Shakespeare-n keresztül Dosztojevszkijig, Puskinig, Thomas Mannig, a Kalevalától Rilkéig. Bár ezeket a sajátságos „kulturális utazásokat” 1910 és 1935 között vetette papírra Kosztolányi Dezső, üzenetük és értékrendjük mindig aktuális és időszerű.

A tragédia centenáriumán
Titanic kiállítás

Az 1912-es hajókatasztrófa írókat, filmrendezőket, zeneszerzőket és sok más művészt ihletett meg. A Titanic kultusza  a mai napig mit sem veszített erejéből. A budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szeptember 21-ig nyitva tartó kiállítása ennek a kultusznak kiemelt elemeit tárja az érdeklődők elé. A száz évvel ezelőtti tragikus hajóút eredeti tárgyak segítségével elevenedik meg. A kiállítótérben a sétafedélzet egy részlete is látható két filmstúdió jóvoltából, akik a Magyarországon forgatott Titanic című televíziós sorozat díszleteit és kellékeit kölcsönözték. Érdekesség, hogy a kiállított eredeti dokumentumok, használati tárgyak a Titanic több híres, vagy egyszerű, harmadosztályon helyet kapott utasának az életét is felelevenítik. Külön vitrin foglalkozik Dr. Lengyel Árpáddal, azzal a magyar orvossal, aki a Carpathia hajóorvosaként a túlélők ellátását irányította. A kiállítás kitér a Titanic körül kibontakozott legendákra, és foglalkozik azzal, hogy mi a valóság azokból az állításokból, történetekből, amelyek a száz év alatt a hajókatasztrófáról nyilvánosságra kerültek.