"Miért jó bármit ingyen adni, tenni? Talán mert jó tett helyébe jót várunk? Ez igaz. Vagy mert adni jobb mint kapni? Ebben is van igazság. Az önkéntes munka legnagyobb hozadéka számomra mégis az, hogy úgy érzem, egy hatalmas, láthatatlan közösséggel működöm együtt, akik felajánlásaikban nem számolnak és nem méricskélnek, így aztán cselekedeteik határtalan módon adódnak össze." – Lackfi János költő a 72 óra kompromisszum nélkül nevet viselő háromnapos önkéntes akcióval kapcsolatban foglalta össze gondolatait. Az október közepén megrendezésre került eseményhez ebben az évben is sok ezren csatlakoztak országszerte, különösen a 14 és 30 év közötti korosztályból.

"A remek társaságban észre sem vette az ember, hogy dolgozik! Jó volt ennyi fiatalt látni, aki végre elmozdult a Facebookról! Jelentem, mindenki túlélte a programot számítógép és telefon nélkül! A záróbuli is fantasztikus volt! Köszönjük! Éljen a 72 óra!" – szól az egyik értékelés. Majd hamarosan egy másik is elérhetővé válik a rendezvény weboldalán: ""A mi városunkban először volt 72 óra kompromisszum nélkül, de annál nagyobb lelkesedéssel, sok-sok fiatallal vágtunk bele a munkába. Négy csoport, különféle szociális és fizikai tevékenységet végzett. Voltunk szociális otthonban, pszichiátrián, óvodában. Az egyik iskolában kerítést festettünk, téli tüzelőt vágtunk, temetőben takarítottunk… Szuper volt!"

Hosszan, százával lehetne olvasni a beérkezett üzeneteket, beszámolókat, e-maileket, SMS-eket. Nem túlzás kijelenteni, megmozdult az ország ifjúsága, hogy felmutassa az önzetlenség, a "kompromisszum nélküliség", az önkéntes cselekvés fontosságát. Ehhez kapcsolódva, az esemény szombati napján egy 72 perces feladatra hívta a rendezvény fővédnöke, Hirling Zsolt olimpikon társait és barátaikat. A sportolók a budapesti megnyitó keretében megkezdett tevékenységet folytatták, az önkéntesek által lefestett padokat díszítették az Erzsébet téren. Olimpiai ötkarika, virágminta, úszásra buzdító alak, és még sok egyéb ötletes kép került a padokra a magyar olimpikonok jóvoltából.

Az esemény nemzetköziségét hangsúlyozandó, egy cseh csapat is részt vett a magyarországi 72 órán, akik különböző feladatokat végeztek az esemény mindhárom napján és nagy örömmel számoltak be élményeikről a budapesti zárótalálkozón. A 72 óra kompromisszum nélkül médiapartnere ebben az évben a Petőfi Rádió volt, melynek csapata vállalta, hogy a három nap során közvetít az eseményekről, a fiatalok közhasznú tevékenységéről. Együttműködve a 72órát szervező Ökumenikus Ifjúsági Alapítvánnyal, céljuk volt népszerűsíteni, láthatóvá és elismertté tenni az önkéntes munkát: bemutatni, hogy sokkal többet kapunk azáltal, hogy adunk – olvashattuk közleményükben. Az adó péntektől vasárnapig óránként jelentkezett egy-egy tudósítással a helyszínekről, valamint olyan gondolatokkal, amelyek rávilágítanak arra, hogy az önkéntes munka egyszerűen örömet szerez mindenki számára.

A végéhez értünk, de mi lesz a folytatással? Az esemény fő üzenetének megvalósításához rendelkezésünkre áll az év minden napja. Kompromisszumok nélkül szeretni, lépni a másik ember felé, önkénteskedni, nem megoldhatatlan feladat. Most a 73. óra következik. Nagy erő van a kezünkben, ahogy Böjte Csaba ferences szerzetes is rávilágít a lényegre: "Jézus mondja: Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. Önmagunk formálásában való szerepét, környezetünk alakításában való szerepét, azt gondolom, a mai ember nem is tudja felbecsülni." – Mostantól a mindennapok önkéntesein múlik, hogy felmutassák a "ketten vagy hárman" erejét, gazdagságát!

Fotók: ÖKI, Skublics Gergely, Papp Gábor