Európa: itt a párbeszéd ideje!
Alig két hónap választ el minket a május 26-i európai uniós választásoktól, miközben növekszik a nemzeti önrendelkezés fontosságát hangsúlyozók száma, és a Brexit is számos kihívás elé állította kontinensünket. Ezért a közelgő választásoknak jelentős politikai súlya lesz nemzeti és nemzetközi szinteken is, mivel az újonnan megválasztott képviselők fogják meghatározni az Európai Unió jövőbeli profiljának körvonalait: vajon nyitottabb és befogadóbb lesz-e, vagy inkább az egyes országok szükségleteire fókuszál majd?
A legutóbbi események, például, hogy az európai vezetők külön-külön tartottak találkozót Hszi Csin-ping kínai elnökkel, megmutatták, hogy a belső elköteleződések fellazultak. Annak érdekében, hogy az Unió fennmaradását biztosítsuk, és az egységes, egyesült kontinensről való álmunk ne hiúsuljon meg, újra kell fogalmaznunk céljainkat, és ez nem várhat sokáig. A polgárok aktivizálása, nagyobb bevonása érdekében több kezdeményezés is született, például az Európai Parlament #szavaznifogok kampánya, vagy az olasz katolikus szervezeteket tömörítő Retinopera „Európa, ahogy mi szeretnénk” programja.
A közösségi média a találkozás színtere, annak ellenére, hogy néha elszabadult indulatokkal találkozunk. Vannak azonban olyanok, akik inkább a mélyebb párbeszédre törekednek ezeken a felületeken is. Ilyen a Fokoláre Mozgalom Európa: itt a párbeszéd ideje! kampánya is. Interjú Alberto Lo Presti politológussal, Nuova Umanità folyóirat főszerkesztőjével, a kampány elindítójával.
Sara Fornaro
Miről szól az Európa: Itt a párbeszéd ideje! kezdeményezés?
Ez egy olyan kampány, amely a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon zajlik, és célja, hogy minél több embert bekapcsoljon a közéleti vitákba az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. Szeretnénk egyúttal terjeszteni az egység kultúrájának eszméjét is, amely Jézus imájában gyökerezik: „hogy legyenek mindnyájan egy” (Jn 17,21). Amikor erősödik az egymás ellen fordulás, az önállóság és az egyedi érdekek hangsúlyozása, a nacionalizmus térnyerése, akkor nem maradhatnak közönyösek és semlegesek azok, akik az egység előmozdítására éreznek hivatást.
Miért a Facebookon indult el ez a kezdeményezés?
A közösségi média az a tér, ahol a legtöbb szándékosan torzított információ megjelenik, hogy így manipulálják és negatívan befolyásolják a közvéleményt. Ez kutatási adatokkal egyértelműen bizonyítható, és kihívást jelent a demokrácia és az állampolgári részvétel számára is. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan érdekcsoportok, amelyek a világméretű káosz elérése érdekében cselekszenek, hogy így tudják saját érdekeiket érvényesíteni. Viszályt szítanak, hogy megzavarják az egység politikájának és a nemzetek integrációjának a megvalósítását. Ha a közösségi médián keresztül avatkozunk be, a demokrácia elvei szerint járunk el, hisz itt mindenki részt vehet a vitában, és saját döntésének megfelelően egyet is érthet vagy inkább ellenvéleményt nyilváníthat. Mindenesetre nem hagyhatjuk, hogy a közösségi média a gyűlölet politikájának és terjesztőinek martalékává váljon.
Tehát akkor az álhírekre, az „alternatív valóságokra” kell itt gondolnunk?
Igen, és az orosz trollhadseregre is. Teljesen nyilvánvaló ezeknek az anonim szereplőknek a manipulációs tevékenysége. Tudományos módszerekkel, részletesen megvizsgálták őket, és elismerték a létezésüket, tehát itt nem csak egy magánvéleményről van szó.
Hogyan is valósul meg ez a kampány?
Mivel az egységesebb Európa mára vita tárgyává vált, szeretnénk először is megmutatni, hogy kiemelkedő történelmi személyiségeknek éppen az egyesült Európa volt az álma és célja. Elsősorban azokat szeretnénk bemutatni, akik a világ egységéért éltek és dolgoztak, ezért rövid gondolatokat fogunk megosztani Chiara Lubich, Igino Giordani, Pasquale Foresi és Klaus Hemmerle, valamint De Gasperi, Schuman és Adenauer tollából. Szeretnénk aktualizálni is az ő üzenetüket, azáltal, hogy egy-egy mostani kihíváshoz hozzákapcsoljuk az ehhez fűződő gondolatukat.
És mi a kitűzött cél?
Több is van. Először is az, hogy a szavazásra jogosultak közül mindenki, vagy legalábbis a lehető legtöbben éljenek ezzel a jogukkal. Másodszor, hogy ne dőljenek be az új nemzeti szeparatizmus csábító ígéreteinek. Továbbá, hogy Európával kapcsolatban hangsúlyozzuk azokat az értékeket, amelyeket különösen magunkénak vallunk, mint például az egység, a közjó, a szolidaritás és az együttműködés…
De hogyan lehet összeegyeztetni az általatok hirdetett párbeszédet az új nacionalista hullám megfékezésével?
Ma az etikai relativizmus korát éljük, miszerint minden álláspontot el kell fogadni és jogosnak kell tekinteni. Ennek fényében a párbeszéd olyan fórum, ahová bárki benézhet és elmondhatja a véleményét. A komoly párbeszéd ezzel szemben sokféle dolgot igényel: szervezettséget, felkészülést, a célok kijelölését és az ehhez szükséges eszközök meghatározását. A politikai párbeszédet a politikai gondolkodásmód alapján kell kivitelezni. Mivel a politikai párbeszéd értékválasztást jelent (például: több vagy kevesebb Európát akarunk?), előfordulhat, hogy a döntéstől való félelem menekülésre késztet és a politikai párbeszéd elutasításához vezet. Ha valaki szeretne megmaradni kulturális és spirituális szinten, megteheti, de ha politikai párbeszédre törekszünk, akkor azt az ehhez szükséges gondolkodásmóddal kell alátámasztani. Az, hogy próbáljuk megfékezni az új szeparatista hullámokat, annak a világnézetnek a gyümölcse, amelyben hiszünk, és amelyért készek vagyunk felebarátainkkal párbeszédet folytatni, legyen az bárki. Természetesen nem vezérel bennünket gyűlölet senki felé sem.
Néhányan ezek alapján talán azt mondanák, hogy jóhiszemű, naiv politikát folytattok…
Nem szégyelljük kimondani, hogy a jót, az igazságot és az egységet szeretnénk elérni. Ha ez azt jelenti, hogy jóhiszeműek vagyunk – vagyis hogy például próbáljuk elkerülni, hogy a hajótöröttek a tengerbe vesszenek pusztán azért, mert visszatartjuk a segítségnyújtást – akkor nincs bajunk azzal sem, ha ezt a jelzőt aggatják ránk.
Szeretnétek, hogy Európa jobban jelen legyen a polgárai életében. Látjátok az Európai Unió eddig megjelent korlátait is? Van arra ötletetek, hogy hogyan lehetne ezeken javítani?
Természetesen. Ezeknek a korlátoknak a felszámolásához egy politikailag erősebb Európára van szükség. A jelenlegi korlátokat néven is nevezhetjük, a nemzetállamok egoizmusának hívják őket, hiszen a nemzetállamok vezetői még mindig úgy viselkednek a nyilvánosság előtt, hogy ezzel Európa célkitűzéseit lelassítják. Azért, hogy ezeket a korlátokat legyőzzük, több, és nem kevesebb Európára van szükség. Maguk a függetlenedésre vágyók jelentik a problémát, és nem pedig a megoldást a problémára. Pont az egoizmus az, amely megakadályozza, hogy Európa politikai szempontból egységes legyen. Ennek hiányában csak egy nagy bürokratikus mechanizmus marad.
Ki a kampány célközönsége?
Mindenki, akit sikerül elérnünk a közösségi médián keresztül a posztjaink megosztásával. A Fokoláre Mozgalom nem egy zárt csoport, és ez lehetőséget biztosít arra, hogy másokkal is találkozzunk. Ahogy mindig, most is a jóakaratú emberekhez fordulunk, és reméljük, hogy sok, még bizonytalan szavazót rá tudunk venni, hogy éljen a jogával. Ennek érdekében megpróbálunk az egyesült világ érveivel hatni. Ahogy Chiara Lubich (a Fokoláre Mozgalom alapítója) mondta 2001-ben Innsbruckban, az egyesült Európának kell lennie az első lépésnek ahhoz, hogy elérjünk az egyesült világhoz.
A Fokoláre Mozgalom szerette volna elérni Európa keresztény gyökereinek elismerését. Mostanra azonban már a muzulmánok befogadását is kérik. Nem ellentmondás ez?
Egyáltalán nem, mert a keresztény üzenet minden ember számára megváltást ígér. Mivel az egyház nem utasít el semmi olyat a többi vallásból, amely igaz és szent, ahogy a II. vatikáni zsinat mondja – mivel ezek ugyanabból a keresztényi lelkületből, tehát Jézustól származnak, aki az út, az igazság és az élet minden ember számára – ezért ez a probléma nem áll fenn. A keresztények felfogása egyetemes, amely lehetővé teszi számukra, hogy mindenki felé nyitottak tudjanak lenni, mert mindenkiben Isten fiát, a felebarátot látják. Ezért nincs semmilyen ellentmondás, sőt. Az a keresztény, aki kerítés mögé zárkózik, pont a kereszténység állításait hazudtolja meg, mert elutasítja az egyetemes megváltás örömhírét, amelyet pont a kereszténység hozott el a történelemben.
Forrás: Città Nuova
Fordította: Szeles Ágnes, Szerkesztette: Tóth Pál
***
Európa: Itt a párbeszéd ideje! programhoz magyar nyelven is lehet csatlakozni a Facebookon.
https://www.facebook.com/ittaparbeszedideje/
Ezenkívül két fórumot is szervezünk, ahova minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar
(1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.)
Európai választások: Testvériség Európában
Próféti látomás és politikai program
Április 9. kedd, 18 óra
Európai választások: Európa hivatása
Május 16. csütörtök, 18 óra
Ma a világnak és Európának egy döntő kérdése felforgatjuk-e az emberi nemekről, a családról való felfogást, értéktelennek tekintjük e a nemeket, a családot. Auza érsek az ENSZ-ben ismertette a Vatikán álláspontját.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/szentszeki-allasfoglalas-nok-vedelmerol-es-genderideologiarol-auza-ersek-beszede-az-ensz-ben