A k t u á l i s

„Ma nekünk, felnőtteknek szükségünk van rátok, hogy megtanítsátok nekünk – ahogyan ma teszitek – az együttélést a különbözőségben, a párbeszédben, a multikulturalitás megosztásában, nem mint fenyegetést, hanem mint kedvező lehetőséget.” (Ferenc pápa, Krakkó, 2016. július 30.)

Kamasz fiatalokkal foglalkozom, mint animátor. Ők már nagyon mélyen élik meg a barátságot, a közösséget, és közben felteszik maguknak az élet nagy kérdéseit. Sokan ekkor fedezik fel Istent, a szeretetét, és hozzák meg az első tudatos döntést mellette. Én is kamaszként tértem meg. Talán ezért is szeretek mellettük lenni, mert ezt egy kicsit mindig újra-élhetem. Emlékszem, diákkoromban milyen sokat jelentett számomra annak a néhány fiatal felnőttnek a támogatása, akik segítőként, mentor­ként voltak mellettünk. A nemzetközi találkozók pedig egész életemre meghatározó élményt jelentettek.

Ezért vállaltam fel, hogy elkísérek egy csoportot az Ifjúsági Világtalálko­zóra, Krakkóba. A Gondviselés fantasztikus ajándékokkal halmozott el az utunk során. A plébániától kapott anyagi segítség, az éjszakai külön­vonattal utazás az osztrákokkal, a befogadó lengyel család túlcsorduló vendégszeretete, a programokra eljutás kalandjai… Mind-mind Isten eszközeinek bizonyultak ahhoz, hogy kis csoportunkkal rendkívüli módon be tudjuk fogadni a találkozó kegyelmeit. Felfedeztük a jézusi szeretet forradalmát, az irgalmasságot és a testvériséget, amire Ferenc pápa a résztvevőket, és rajtuk keresztül az egész világot emlékeztette.

Az egyik legmélyebb pillanat számomra a közös imavirassztás és Ferenc pápa elmélkedése volt a Campus Misericordiae réten, kétmillió fiatal társaságában. Itt beszélt arról, hogy nem azért jöttünk a világra, hogy „vegetáljunk”, hogy kényelmesen ellegyünk, hogy az életből díványt csináljunk, mely elaltat és minden fájdalmat és félelmet távol tart tőlünk, hanem azért, hogy nyomot hagyjunk. Nekünk, felnőtteknek azt mondta, hogy a fiatalok tudják megtanítani a nyitottságot, a bátorságot a hídépí­tésre. Ez megerősítés számomra, hogy minél közelebb legyek a fiatalok­hoz, és meghívjam erre barátaimat is. Hisz sokszor átéltem: nyílt őszinte­ségük erőt ad, igazságkeresésük, hitelesség iránti igényük folyamatosan arra késztet, hogy jobb ember legyek.

Staub Bulcsú

Fotó: Merényi Zita

Új Város – 2016. szeptember