• Téma: a különböző médiatípusokkal kapcsolatos témák áttekintése, különös tekintettel a pszichopedagógiai kihívásokra és következményekre
• Téma: a média története és fejlődése, kezdve a kézzel írt levelektől egészen a web 2.0-ig

Magyar résztvevők: Krizsán Viktória, Gyüre-Fekete Regina, Gyüre Tamás, Smohai Máté

 

A program:

március 20. csütörtök

Odaút:

• ismerkedés
• jó hangulat
• éneklés
• komoly témákról való beszélgetés (pl. munkahelyi feszültségek levezetése ÉS elmenekülés helyett a Jézussal való kapcsolatban való megélése)

Játékok Aloissal (20:00-)

• két jó játék is volt a bemutatkozást illetően, egymás megismerése céljából. Nagyon jó hangulatot teremtett.

 

március 21. péntek

Játékok Aloissal (9:00-9:30)

• ekkor is a nevekkel is játszottunk, meg bizonyos szempontok szerint körbe-sorba kellett állnunk verbális kommunikáció nélkül (pl. születési hónap-nap, pulcsi színének világossága)

„Média történet- és fejlődés” – első rész (Robert Szwed)

• teljes cím: Média történet- és fejlődés kezdve a kézzel írt levelektől egészen a web 2.0-ig
• előadó: Robert Szwed, John Paul II Catholic University of Lublin
• egy meglehetősen szétszórt és összeszedetlen benyomást keltő amerikanizáló előadás volt
• nagyjából két értelmes és jól kibontott tartalom volt a 180 percnyi előadás (!) során. A médiában történő fejlődési forradalmak
  • által új lehetőségek nyíltak a társadalom egyre szélesebb rétegei számára a média világába való bekapcsolódásra (pl. mert az új médiavívmányok egyre olcsóbbak lettek) és alakítására (közösségi média)
  • az emberek körében az individualizálódás folyamatát erősítették:
    • az újság olcsóvá válásával a könyvtár helyett otthon, magukban olvastak az emberek
    • egyre többen társas helyzetben is a saját kis kütyüjét nyomkodják
    • amerikai gyerekek, ha választaniuk kellene az apjuk és a TV között 54%-a választaná a TV-t

 

Médiafogyasztással kapcsolatos pszicho-neurál-kognitív megfontolások (Piotr Francuz)

• a küldeni szánt és a fogadott (felfogott) üzenet gyakran nem esik egybe
  • márcsak a kognitív (gondolkodást illető), agykapacitási, figyelmi korlátaink miatt is
  • a zsúfolt médiatartalmak 10-15%-át fogjuk fel / értjük
• médianézős szabályok, amiket akaratlanul betartunk:
  • amikor el tudsz olvasni valamit, azt el is kell olvasnod
  • a mozgás prioritása: ha van álló és mozgó valami, akkor automatikusan a mozgóra fókuszálunk (mert az jelenthet fenyegetést).
  • egyszerre mindössze egy néhány cm-es átmérőjű kört tudunk aktívan pásztázni, a rajta kívül álló tartalmakat nagyon pontatlanul követjük, nagyrészt az agyunk egészíti ki őket értelmesnek tűnő egésszé
  • az arcok is elsőbbséget élveznek, szintén a veszély-lehetőség miatt

Városnézés

 

március 22. szombat

Játékok Aloissal

• mókás frizbizés, labdadobálás, csapatépítés

A különböző médiatípusokkal kapcsolatos témák áttekintése, különös tekintettel a pszichopedagógiai kihívásokra és következményekre

• áttekintés kaptunk a médiával és a videojátékokkal kapcsolatos következő vonatkozásokra
  • agresszió
  • szexualizálás
  • függőség
• a sok nagyon bizonytalan feltételezés és általános, valamint elavult megállapítások alapján elég jól átjött, hogy valójában mennyire keveset tudunk ezek kialakulásáról, működéséről, valamint hatékony megelőzéséről, gyógyításáról.

 

Filmnézés

• a filmnézés előtt Mario Ponta vezetésével összeszedtük a filmézés legfőbb lehetséges motivációit:
  • szórakozás, kikapcsolódás, pihenés
  • közösségi program, közös élmény (ebből a szempontból nagy a film választó ember felelőssége, hogy az aktuális nézőközönség számára megfelelő film kerüljön vetítésre!)
  • egy kultúra, történet megismerése
  • nyelvtanulás
• Mario Ponta mutatott egy nagyon hasznos honlapot (http://www.imdb.com/) ahol sok filmről található sok hasznos és MEGBÍZHATÓ, részletes információ, pl. agresszió, szexuális tartalom tekintetében.
• magáról a filmről: bepillantást nyerhettünk Lengyelország történelmének egy nagyon fontos eseményébe, amikoris sikerült megállítani az oroszokat Varsónál. Szerelmi happiend-del a végén.
• utána a megbeszélésen mindenki elmondhatta a benyomásait, akire jutott idő

 

Lublini tapasztalatok

Személyes benyomások

Nagy lépést kért tőlem az, hogy igent mondjak erre a konferenciára, ki kellett lépnem a komfort zónámból. Az angol nyelvtudásom miatt aggódtam, dilemma volt számomra, hogy van-e itt helyem.

Ezt a nehézséget nem volt mindig könnyű leküzdeni, de nagyon sokat segítettek a többiek. A beszélgetések, előadások lényegét általában megértettem, a pontosabb megértést pedig segítette Viki, Máté, Tomi azáltal, hogy időnként fordítottak nekem. Nem volt könnyű elfogadni azt sem, hogy nem igazán tudom magam kifejezni, úgy éreztem, hogy nem tudom teljesen magamat adni… De ennek elfogadását segítette a csapat többi tagja is kedves, elfogadó viselkedésével.

 

Közösségi élmény

Nagyon különleges volt számomra, hogy Viki is velünk volt, úgy éreztem, hogy az életem két külön „világa” találkozik: a fokoláros közösség néhány tagja, az egyetemi baráti körrel „kapcsolódik össze”. Nagyon nagy öröm volt számomra a mindenki (Vita, Máté, Viki) részéről tapasztalt nyitottság, befogadás, a közös pontok keresése. Úgy éreztem, hogy az utazás alatt nagyon sokat épültek a kapcsolatok. Jó volt, hogy odafelé együtt olvastunk a Vita által hozott konferencia témájához passzoló újságcikkeket. A tartalmukkal is segítettek ráhangolódni a témára, illetve elindítottak közöttünk jó beszélgetéseket, felhozták a témával kapcsolatos tapasztalatinkat, amiket így közösbe tudtunk tenni, lelkileg is építettek.

Visszafelé úton is nagyon „gyümölcsöző” volt beszélgetni. Jó lehetőség volt, hogy megosszuk egymással a benyomásainkat, hogy kit mi érintett meg, amire a pörgős napok alatt nem igazán volt idő. Illetve jó kérdések is vetődtek fel a téma kapcsán pl.: Hogyan tudja a szülő a médiában megjelenő szexualitást a gyermeke felé „szűrni”? Ha közösen filmet néznek, és egy szex jelenet következik, akkor hogyan reagál jól erre a szülő? Elkapcsolja? Együtt megnézik, és beszélnek róla?…

Szakmai tapasztalatok

Nagyon pozitívak voltak számomra az Alois által tartott játékos blokkok. Nagyon szeretek játszani, és én magam is szoktam játékokat, csoportokat vezetni, de most különösen is megtapasztaltam a játék jótékony hatását. Nagyon sokat segített a hiányos nyelvtudásom miatti feszültségoldásban az, hogy csütörtök este játékkal, mégpedig nonverbális (tapsolós) játékokkal indítottunk. Az ismerkedést is úgy folytattuk, hogy nem rögtön nagy körben kellett megszólalni, hanem először kettesével, személyes kontaktusba kerülhettünk másokkal, és ezután következett az, amikor mindenki előtt beszéltünk arról, hogy ki miért is van itt. Úgy éreztem, hogy jól fel lett építve ez a blokk, a fokozatossága segítette, hogy valóban egyre jobban megnyíljunk, és eközben jól is érezhessük magunkat.

Örültem a szombat reggeli játéknak is, amikor a szabadban labdáztunk. A sok ülés, evés között nagyon jó volt mozogni, a friss levegőn lenni.

A médiafejlődésének története

Sajnos ezt az előadást nem értettem a részletekbe menően, inkább csak felszínesen. A szünet után fordított nekem Viki, így már több minden „átjött”. Főleg az ezután következő témák voltak számomra a szakmámba vágóak, de ez is érdekes volt.

1. Az írás forradalma – 8. század
   1. görög fonetikus abc (Föníciából importálva, a papirusz Egyiptomból)
2. A nyomtatás forradalma – 15. század
   1. Gutenberg, Németország (papír Kínából + nyomtatási szisztéma)
3. Tömegkommunikációs forradalom- 19. század közepe
   1. Európa, USA
   2. nyomtatott sajtó, telegráf, újság, rádió, tv
4. Szórakoztató ipar – 19. század vége
   1. Európa, USA
   2. fotózás, kamerázás
5. Kommunikációs eszközök már az otthonokban elérhetőek – 20. század
6. Az információ egyre szélesebb körű és egyre gyorsabb terjedése – 20 század vége
   1. nagyobb megosztás, specializálódik a tudás
   2. több csatornán keresztül, többekhez eljut
   3. decentralizáció, fragmentáció
   4. „vizuális nyelv”
   5. a használók szeparálódása (először összehozta az embereket a tv, de ma már sok családban több tv, számítógép van…) -> A média változik, és minket is megváltoztat. A fogyasztás az individualizmus felé vitt: jó példa erre egy reklám: vegyél kanapét, hogy minél kényelmesebben nézhesd otthon egyedül a tv-t.
   6. WEB2

 

Az audiovizuális média neurokognitív alapja

Nagyon tetszett az előadásban, hogy sok szemléltető, a megértést segítő videót használt az előadó. Ez a téma a pszichológia miatt közelebb ált hozzám, mi is tanultunk erről az egyetemen.

Az előadás azt mutatta, hogy az agyunk hogyan dolgozza fel a különböző auditoros és vizuális ingereket, hogy mire irányul a figyelmünk, és hogy ezt hogyan alkalmazzák a médiában.

Máté jól kiemelte a lényegi üzenetét az előadásnak, talán még ennyit tennénk hozzá a médianézős szabályokhoz:

• a képernyőn látható mozgást az agyunk előrevetíti, előfeltevést tesz arra, hogy a látott tárgy, miután eltűnt, hol, és milyen sebességgel fog felbukkanni
• az érzelmi állapot is befolyásolja, hogy hogyan dolgozzuk fel az információkat: ha egy feszültségkeltő (arousal szintet emelő) videót látunk, és ebben feloldják a feszültséget, akkor jó érzést élünk át (lecsökken az arousal szint) és ezt az élményt az agyunk kötheti a videó tartalmához (pl. ezt használták fel az egyik amerikai elnökválasztási kampányban)

Pszichopedagógiai problémák áttekintése a különböző médiatípusok tekintetében

Jó volt, hogy a workshop még több lehetőséget teremtett az interaktivitásra és párbeszédre: csoportokban dolgozunk fel bizonyos témákat, és kitöltöttünk egy internetfüggőséget mérő kérdőívet.

„A technológia, a média, az elektronikus kütyük pszichológiai erővel bírnak. Nem csak azt változtatják meg, hogy mit teszünk, hanem azt is, hogy kik vagyunk.”(Sherry Turkle)

Médiaerőszak:

• annak a fizikai agressziónak az ábrázolása, amit egy ember, vagy emberszerű karakter tesz egy másik ellen (filmekben, videójátékokban, interneten)
• Mi készteti a gyerekeket, hogy játszanak ezekkel az agresszív játékokkal? társas nyomás, olyan lehet, mint egy felnőtt, ami tiltott az vonzó, kockázatkereső magatartása
• a médiaerőszak rövid és hosszú távon is hatással van az illető valóéletben való agresszív viselkedésére
• hosszú távú hatása a deszenzitizáció: a bennünket érő sok és erőteljes inger hatására érzéketlenebbé válunk, megnövekszik az ingerküszöbünk: egyre nagyobb mértékű és több inger szükséges, hogy felkeltse a figyelmünket valami (ua. a mechanizmus, mint a drogfüggőségnél)
• a médiaerőszak moderátorai:
  • az agressziót, mint indokolt, jutalmazott, nem büntetett cselekedetként ábrázolják
  • realisztikus erőszakos jelenetek
  • azonosulás az agresszív karakterrel

Szexualizáció:

• az adott személy értéke elsősorban a vonzerejétől, és a szexuális viselkedésétől függ, más tulajdonságokat figyelmen kívül hagyva, a személy szexuálisan tárgyiasítva van
• szexualizáció a médiában -> személyek közti szexualizáció (iskolában, otthon) -> self-szexualizáció
• fő hatása: alacsony önértékelés, depresszió, kockázatos szexuális magatartás

Szexualitás és internet:

• a felnőtt internet használók 20-34%-ára jellemző az online szexuális viselkedés valamilyen formája (képek megosztása, erotikus tartalom letöltése, szexuális partner keresése…)
• online szexuális viselkedés 2 típusa:
  • szociális: pl. chatelés, e-mailezés, inkább a nőkre jellemző
  • elszigetelt: pornográf tartalom nézése, letöltése, inkább a nőkre jellemző
• veszélyeztetettebbek: alacsony önértékelésű, „torz” testképű, kezeletlen szexuális zavarokkal rendelkező személyek
• internet pornográfia hatása a személyközi kapcsolatokra: a kapcsolat stabilitását kikezdi, csökkenti a szexuális érdeklődést, intimitást, a pornográf tartalom nézése olyan, mint a valóságos hűtlenség

Internetfüggőség:

• jellemzője: nagymértékű, nehezen kontrollált számítógép-használat, internetezés, amely distresszhez, sérülésekhez vezethet
• internethasználók kb. 10-38%-a függő (Európában, Ázsiában, USA-ában)

Egyéb

Ajándék volt, hogy minden nap volt szentmise, jó volt így kezdeni a napot, bár nem tudtam úgy átélni, mintha az anyanyelvemen lett volna tartva.

Az ételek nagyon finomak, és egészségesek voltak, széleskörű volt a választék. Örültem, hogy volt lehetőség kipróbálni lengyel specialitásokat is, a finom „kávészünetes” sütikről nem is beszélve. J

A városnézés nagyon nagy élmény volt! Jó volt látni az idegenvezető lelkesedését, elkötelezettségét, és klassz volt, hogy egy helyi, a városát nagyon szerető ember szemszögéből ismerhettük meg Lublint. Nagyon érdekes legendákat ismertünk meg a városról! Jó kikapcsolódás volt.

Nagyon jól lett megszervezve, hogy a „túra” a zsidó étteremben zárult, nagyon hangulatos hely!

Filmnézés: Nagyon jó ötletnek tartom, hogy minden alkalommal megnézünk egy a házigazda nemzethez kapcsolódó filmet, ami most az 1920 Battle of Warsow című érdekes bár nyomasztó és véres film volt.