Tizenegy nappal vagyunk az olimpia után, egy hét választ el minket a paralimpia kezdetétől. A sajtó még mindig kiemelten foglalkozik London hőseivel, mi is közreadunk egy négyrészes összefoglalót, mely a XXX. nyári olimpiai játékok legfontosabb momentumaira koncentrál. Gratulálunk a sportolóknak kiváló teljesítményeikhez, olvasóinknak pedig kellemes és hasznos időtöltést kívánunk! Következik a második rész!

Olimpiai ABC (G-M)

G, mint Görögország

Nem véletlen, hogy minden egyes alkalommal külön megemlékezünk Görögországról. Az sem véletlen, hogy a modern kori olimpiákon a görög válogatott vonul be első nemzetként a nyitóünnepségeken, most Londonban is így volt. Az első játékokat ugyanis még az ókori Görögországban rendezték Kr. e. 776-ban, majd egészen Kr. u. 393-ig rendszeresen megtartották a sport ünnepét. Ekkor azonban Nagy Theodosius császár minden pogánynak vélt rendezvényt betiltott, így az olimpiát is beszüntette. A játékok felélesztésének gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő fejéből pattant ki 1833-ban, melyet a Halottak párbeszéde című verse mind a mai napig meg is őrzött. Az első újkori olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz támogatásával jött létre 1859-ben. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, ez a létesítmény adott otthont az 1870-es és az 1875-ös nemzeti sportjátékoknak is. Az első modernkori olimpiára azonban még várni kellett két évtizedet. Az érdeklődés a játékok nemzetközivé növekedése iránt akkor nőtt meg, mikor egy német archeológus a XIX. század közepén felfedezte az ókori Olümpia romjait. Ugyanekkor Pierre de Coubertin a francia hadosztályok sorozatos vereségeinek okait kutatta a poroszokkal vívott háború végén. Úgy vélte, döntő hiányosságnak bizonyult, hogy a szakértők nem fordítottak elegendő figyelmet a katonák fizikai erőnlétére. Coubertin arra is kereste a választ, hogyan lehetne elérni, hogy a különböző nemzetek ifjai ne háborúzzanak, hanem inkább versenyezzenek különféle sporteseményeken a nemes küzdelem és a bajtársiasság nevében. 1890-ben részt vett a Wenlocki Olimpiai Társaság sportrendezvényén és rájött, hogy az olimpiai játékok újraszervezésével el lehet érni ezeket a célokat. 1896-ban valósult meg először – Görögországban, Athénban.

Gy, mint Gyurta Dani

A 200 méteres férfi mellúszás elődöntőjében a második legjobb időt úszta. A döntőben aztán már új világcsúcsot jelentő időeredménnyel végzett az első helyen, ezzel megszerezte a magyar csapat második aranyérmét Londonban. Gyurta Dani már másnap bejelentette, hogy másolatot készíttet aranyérméről, melyet eljuttat az általa rendkívüli módon tisztelt, 2012 áprilisában elhunyt mellúszó társa, Alexander Dale Oen családjának, tiszteletet adva a kiváló versenyző emlékének. Közös versenyeik alkalmával a két fiatalember rendszeresen együtt gimnasztikázott, együtt végezték a nyújtógyakorlatokat, beszélgettek, vagy éppen gratuláltak a másik eredményeihez. Riválisok lehettek volna Londonban… Helyette Daninak a brit Michael Jamiesonnal kellett összemérnie tudását az olimpiai úszómedencében. Az utolsó táv felénél milliónyi magyar szurkoló ereiben fagyott meg a vér, amikor a brit elkezdett feljönni a hajráiról híres Gyurta Danira. Tíz méter lehetett hátra, amikor a magyar fiú kapcsolt és új erőre kapott. „Nagyon nehéz volt az utolsó tíz méter, mert nagyon jöttek rám és nem vagyok ehhez hozzászokva. Családomra és édesanyámra gondoltam, emiatt sikerült nyernem." – nyilatkozta az újdonsült olimpiai bajnok Gyurta Dániel.

H, mint Hungary

Hungary, Magyarország. A félelmetes hírű magyar drukkerek… Ria, ria, Hungária! – hangzott fel sokszor, a  legkülönfélébb helyeken a XXX. nyári olimpiai játékok ideje alatt. Ahol nemzetünk szurkolói felbukkantak, ott egészen biztos, hogy megjelent a hangulat is. Ráadásul külön magyar klub is működött a szurkolók részére a Northern Line mentén, az Archway metrómegállótól mindössze 50 méterre. A szurkolói klub házigazdája és szervezője a londoni magyarok közössége volt. A kétemeletes, tipikusan angol épületben magyar fellépők, lemezlovasok, magyar sör és pálinka, magyar ételek várták a vendégeket fedett kerthelyiségben, két bárban, és egy klubhelyiségben. Sokan itt gyűjtöttek erőt ahhoz, hogy tovább induljanak, a következő versenyszámhoz, bátorítani a magyar sportolókat. Nélkülük nem sikerült volna! – mondták többen. Való igaz, a televízió képernyőjén keresztül is érzékelhető volt a magyar hangorkán, a magyar virtus, az a varázslatos hangulat, amivel csak a szurkolók tudnak hozzájárulni egy sportsikerhez. Köszönet érte!

I, mint i.e. 776

Az első ókori olimpiai játékokat a hagyomány szerint időszámításunk kezdete előtt 776-ban rendezték, ettől kezdve a görög városállamok versenyzői négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, gyorsaságukat, ügyességüket. A négyéves ciklus egy görög időszámítási rendszer alapja, az olimpia ideje pedig a városok közti béke időszaka volt. Az első olimpia egy napig tartott és egyetlen versenyszámot rendeztek, a kettőszáz méteres stadionfutást, amiben csak férfiak vehettek részt. Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. Később bevezettek más futószámokat is, bekerült a programba a diszkoszvetés, a gerelyhajítás, a távolugrás, a birkózás, majd az ökölvívás, kicsivel később a kocsiverseny és a pankráció. Az ókori olimpiai játékok programja 5-6 napig tartott.

J, mint jelszavak

Gyorsabban, magasabbra, erősebben! – Pierre de Coubertin francia pedagógusnak tulajdonították és tulajdonítják sokan mind a mai napig az olimpiai játékok hármas jelszavát. Azonban az igazság az, hogy Coubertin egyik barátjától, Didon domonkos pátertől származik az idézet. Kettejük elképzeléseit az olimpiai eskü fejezi ki legjobban: a legfontosabb dolog az olimpiai játékokban nem a győzelem, hanem a részvétel, hasonlóan az élethez: nem a diadal, az igyekezet a lényeges. A legalapvetőbb dolog nem az, hogy legyőzd társaid, hanem, hogy küzdj jól. Az újabb és újabb csúcsok láttán azonban aggodalom tölti el az embert. Óriásiak az elvárások a versenyzők felé és többeket elvakíthat az előny megszerzésének illegális lehetősége és inkább tiltott szerekhez nyúlnak. Az volna örvendetes, ha az élsport is örömforrássá válhatna, nem csupán üzleti lehetőségeket látnának benne sokan, amit kizárólag siker esetén ismernek el. Az olimpiai játékok hármas jelszava a tisztaságról is szól, amivel napjainkban pont nem állunk annyira jól.

K, mint Kozák Danuta

Kilenc esztendősen kezdett el kajakozni. Az első nagy nemzetközi siker 2001-ben következett, amikor megnyerte a K-1 500 métert a Japánban rendezett ifjúsági világbajnokságon. 2004-ben még mindig ifiként Janics Natasa, Kovács Katalin és Viski Erzsébet mögött a negyedik helyet szerezte meg 500 egyesben az olimpiai válogatón, vagyis már akkor a legjobb egyes versenyzők között volt Magyarországon. Négy évre rá egy edzőváltás után ezüstérmet szerzett K-4 500 méteren a pekingi olimpián. Londonban jött el az ő ideje. Olimpiai bajnok lett K-4 500 méteren, majd egy nappal később felért a csúcsra és győzött egyesben is ugyanezen a távon. Két olimpiai aranyérmével a magyar delegáció legsikeresebb versenyzője lett a londoni játékokon. Magabiztos versenyzéssel, esélyeshez méltóan győzött. És az újabb célok? Danuta vőlegényével szeretne több időt tölteni, tervezni közös életüket: „Minden versenyző számára nehéz, számomra mindenképpen, hogy a társammal eléggé távol vagyunk egymástól. Az év nagy részében interneten tartjuk a kapcsolatot a versenyzés miatt, de utolsóként, vízre szállás előtt így is mindig vele beszéltem. Egy jó sportolónő akkor tud teljesíteni, ha az életében minden a helyén van."

L, mint London

A londoniak közül nagyon sokan még a játékok megnyitásának előestéjén is rendkívül szkeptikusan álltak hozzá az egész olimpiai történethez. Mégis, ez a metropolisz -mely II. Erzsébet brit királynő uralkodásának 60. évfordulóját is ünnepelte ebben az évben- bebizonyította, hogy képes felnőni a feladathoz. Kisebb kényelmetlenségeket leszámítva minden olajozottan működött. Az olimpia előtti hetekben és a játékok alatt például közel 10 millió ember mozgását kellett koordinálni az olimpiai park környékén és a város központjában. A várt katasztrofális állapotok elmaradtak a közlekedés tekintetében, a szurkolók beszámolói szerint sehol sem kellett elviselhetetlenül sokat várakozni, hatékonynak bizonyultak a terrorizmus elleni ellenőrzések, a nézők és a turisták mindenütt kifogástalan tájékoztatásban részesültek. A szponzorok kései eszmélésének ugyan az volt az eredménye, hogy a számukra lefoglalt, félretett jegyeket végül több esetben senki sem váltotta be, így tévénézők ezrei háborodtak fel a sokszor félházas lelátók láttán. Ez azonban a játékok felénél már senkit sem érdekelt. Az olimpiához kapcsolódó ingyenes programok, szabadtéri vetítések mind teltházzal, sok ezres nézőközönséggel mentek, a visszajelzések szerint kiváló hangulatban. Ahogy egy újságíró megfogalmazta a rendezvény után: „London még soha nem volt ennyire jó: az  olimpia kihívásának maximálisan sikerült megfelelniük!”

M, mint Michael Phelps

Michael Phelps már akkor az olimpiai történelem része volt, amikor még el sem kezdett készülni Londonra. Aztán úgy ment haza a brit fővárosból, hogy megint minden róla szólt. 18 arany, 2 ezüst és 2 bronzérmével ő lett minden idők legsikeresebb olimpikonja. Bár most nem kezdődött könnyen. A 400 méteres vegyes úszás negyedik helye egyértelmű csalódás volt, de mosolyogva vette tudomásul a helyzetet, további versenyszámaira összpontosított. Sokat segítettek neki csapattársai, akik rendkívüli módon szeretik és becsülik őt. A döntő lökést talán pont a váltóversenyek hozták, a "csapatmunka", így újabb 4 aranyéremmel bővült a legendás kollekció. És hogy honnan ez a rendkívüli erő? Csak egy-két adalék. Phelps 194 centis testmagasságához aránytalanul nagy, kétméteres fesztáv társul. Bokáiban dupla ízülettel született, ami az jelenti, hogy annyira vissza tudja hajlítani a lábfejét, hogy az túlmegy az egyenesen, meghaladja a kétszáz fokot. Erre mondják, hogy istenadta tehetség.

(folytatjuk)

Fotók: Bob Cohn, Molnár Imre, Száller Zoltán, Dat Nguyen, Kálmán Teréz, Zoe Madden-Wood